Épp teljesen mást kerestem a neten, de annál sokkal jobbat találtam a www.netorian.hu/-n. Nielnek ajánlva :)
" Te vagy a szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolája! "
"Cukor? Nem! Csoki? Nem! Gondolkozzunk... Méz? Hmm... A csudába! Egyszerűen nem jut eszembe semmi, ami olyan édes, mint te. "
" Fontos üzenetem van a számodra: amikor írom, rád gondolok, amikor küldöm rád gondolok, amikor megkapod rád gondolok és most is rád gondolok. "
"Azt tanultam, hogy egy nap 24 óra, egy óra 60 perc, egy perc 60 másodperc. Azt nem tudtam, hogy egy másodperc nélküled maga az örökkévalóság..."
"Ha te nem volnál, érzéseim csak a régmúlt érzések árnyképei volnának!"
Johann Wolfgang Goethe: Rád gondolok
Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
és partra döng;
a ligetben, ha néma csend borul rám,
téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már?!
(Szabó Lőrinc fordítása)
Mára ennyi idézet. Mára még van egy találkám és egy Synithosom. És legyen elég időm...!
péntek, április 28, 2006
szerda, április 26, 2006
Fagyi :P
A keddi napon megvárt (az egyébként elég jól sikeredett) labor után. Egy meglepetéssel - gitárral! Leültünk egy padra, és énekelgetett egy keveset :)
Aztán felvetette, hogy menjünk fagyizni. Ismer egy helyet az Oktogonnál, ahol nagyon finom fagyit lehet kapni nagyon finom ostyában. Én meggy-sárgabarack, Ő szeder-meggy. Annyira finom volt, az enyém is, az Övé is, meg egyszerre is :) Megint hazáig kísért :)
Szerda, azaz ma: Délelőtt az energiatermelés labor előtt 3 percre találkozhattunk, nagyon kevés volt, ezért megvártam az órája után és még eltöltöttünk egy jó órát együtt. Aztán tanulhattam, mert este 6-kor labor Zh volt. Remélem, jól sikerült...
Jah, és megint írt egy verset a Kedves :) Talán leírom majd ide. Na meg persze, megint Nierielnél vagyok :) Szegény, elég fáradt, mert 4-kor kelt egész héten... Igyekszem ébren tartani Őt, amíg nem hívja a barátja ;)
Aztán felvetette, hogy menjünk fagyizni. Ismer egy helyet az Oktogonnál, ahol nagyon finom fagyit lehet kapni nagyon finom ostyában. Én meggy-sárgabarack, Ő szeder-meggy. Annyira finom volt, az enyém is, az Övé is, meg egyszerre is :) Megint hazáig kísért :)
Szerda, azaz ma: Délelőtt az energiatermelés labor előtt 3 percre találkozhattunk, nagyon kevés volt, ezért megvártam az órája után és még eltöltöttünk egy jó órát együtt. Aztán tanulhattam, mert este 6-kor labor Zh volt. Remélem, jól sikerült...
Jah, és megint írt egy verset a Kedves :) Talán leírom majd ide. Na meg persze, megint Nierielnél vagyok :) Szegény, elég fáradt, mert 4-kor kelt egész héten... Igyekszem ébren tartani Őt, amíg nem hívja a barátja ;)
hétfő, április 24, 2006
Az első nyári nap
Csodás idő volt ma, hétágra sütött a nap :)
Hasonlóan szép idő volt a hétvégén is. Most egy hosszabb bejegyzés következik, révén sok minden történt :)
Péntek, illetve csütörtök:
Csütörtökön nem találkoztunk :( Elmaradt a kóruspróba, ezért nem mentem be. Nagyon hiányzott... Pénteken meg vártam, mindenhol Őt lestem. Utolsó óra (3 órás szerves kémia) közben meg leszakadt az ég. Hatalmas villámás meg égzengés és többezernyi dézsa víz. Félelmetes volt. De még reménykedtem, kifele menet is jól körülnéztem, hátha, de nem... Letörve bandukoltam a megállóba, ahol is egy néni megszólított, hogy nem az én ismerősöm integet-e a másik villamosról. Hát persze, hogy Ő volt :))) Rögtön felragyogtam. Karjaiba röpültem :)))
Elkísért egészen az ADS-ig, ahol kiderült, hogy nagyon korán van még - nálam persze nincs óra, ezért nem tűnt fel, hogy olyan 20 perccel a szokásos előtt kiengedett minket a szerves kémia tanár :) Szóval még sétálgattunk egy jót, miközben az ég is kiderült :)
Aztán amint bementem, alig bírtam magammal, mindenkinek hatalmas cuppanósakat osztogattam (még g.-nek is, bár ő szerintem nem vette annyira jó néven :)) és széles vigyorral a képemen kezdtük el a jelenetet, amin aztán jól kijózanodtam - a szerepemhez illően.
Synithos után Lamyval megint olyan jól elbeszélgettünk - köszönöm! - és kiderült, hogy mennyire hasonlóan áll Ő is, mint én :)
Nah, aztán szombat. Niel hívott, hogy menjünk kirándulni. Nemet mondtam neki, mert elvileg tanulnom kellett volna (ami úgy 2-szer fél órát sikerült is, de ez persze nem sokat ér), TF-re szerettem volna menni, és Anyu miatt is nemet mondtam, mert egy egész napos 'kimaradást' nem venne jó néven... Délelőtt tanítottam, aztán délután elmentem a TF-re :) Elég korán megérkeztem, mert azt hittem, 2-kor kezdődik :) De teljesen jó volt, hogy előbb odaértem, mert játszottunk "Mi lenne, ha" című játékkal, amin nagyokat nevettünk :) Aztán üveget festettem és GoMunCsoztam egy nagyon érdekes témáról, az álmokról. Jah, ma is álmodtam, gyorsan leírom ide, amennyire emlékszem: a nagymamámékhoz hasonló kertben voltam, ahol a szomszédból átjött egy torz kutya, aminek hosszú, fekete szőra volt, nem látszottak a szemei, hanem csak egy kicsi fehér szarv a homlokán, és olyan volt, mintha másfél kutya volna, azaz 4 lába volt, de hosszabb volt a teste, mint normálisan. Megpróbáltam többször elijeszteni, egyszer meg is ijedt, és ekor mintha összement volna, és a kövek közé próbált bújni, de végül én ijedtem meg tőle, mikor felém jött, és felébredtem.
Vasárnap is tanulnom kellett volna, de már régebben megígértem egy ismerősömnek, hogy elmegyünk biciklizni a környékre, és tettünk egy jó nagy 'ismerd meg Budapest határát' túrát :) Este templom, egy kis tanulás, 10 oldal olvasás, aztán alvás.
Ma meg megyek befele isibe és ki vár rám? Hát persze, hogy Niel :) Nagyon megörültem Neki! A 2 napos "aszkétizmus" (az Ő kifejezése) után jól esett a közelsége :) Aztán 2 db. matekóra és most én vártam Rá a tanterme előtt :) Mint utóbb kiderült, Ő meg az én termem előtt várt :) Megtaláltuk egymást, és Niel egy 'kevés' időt le is csípett az órájából, alig tudta rászánni magát, hogy órára menjen. Le melin! ;)
Hasonlóan szép idő volt a hétvégén is. Most egy hosszabb bejegyzés következik, révén sok minden történt :)
Péntek, illetve csütörtök:
Csütörtökön nem találkoztunk :( Elmaradt a kóruspróba, ezért nem mentem be. Nagyon hiányzott... Pénteken meg vártam, mindenhol Őt lestem. Utolsó óra (3 órás szerves kémia) közben meg leszakadt az ég. Hatalmas villámás meg égzengés és többezernyi dézsa víz. Félelmetes volt. De még reménykedtem, kifele menet is jól körülnéztem, hátha, de nem... Letörve bandukoltam a megállóba, ahol is egy néni megszólított, hogy nem az én ismerősöm integet-e a másik villamosról. Hát persze, hogy Ő volt :))) Rögtön felragyogtam. Karjaiba röpültem :)))
Elkísért egészen az ADS-ig, ahol kiderült, hogy nagyon korán van még - nálam persze nincs óra, ezért nem tűnt fel, hogy olyan 20 perccel a szokásos előtt kiengedett minket a szerves kémia tanár :) Szóval még sétálgattunk egy jót, miközben az ég is kiderült :)
Aztán amint bementem, alig bírtam magammal, mindenkinek hatalmas cuppanósakat osztogattam (még g.-nek is, bár ő szerintem nem vette annyira jó néven :)) és széles vigyorral a képemen kezdtük el a jelenetet, amin aztán jól kijózanodtam - a szerepemhez illően.
Synithos után Lamyval megint olyan jól elbeszélgettünk - köszönöm! - és kiderült, hogy mennyire hasonlóan áll Ő is, mint én :)
Nah, aztán szombat. Niel hívott, hogy menjünk kirándulni. Nemet mondtam neki, mert elvileg tanulnom kellett volna (ami úgy 2-szer fél órát sikerült is, de ez persze nem sokat ér), TF-re szerettem volna menni, és Anyu miatt is nemet mondtam, mert egy egész napos 'kimaradást' nem venne jó néven... Délelőtt tanítottam, aztán délután elmentem a TF-re :) Elég korán megérkeztem, mert azt hittem, 2-kor kezdődik :) De teljesen jó volt, hogy előbb odaértem, mert játszottunk "Mi lenne, ha" című játékkal, amin nagyokat nevettünk :) Aztán üveget festettem és GoMunCsoztam egy nagyon érdekes témáról, az álmokról. Jah, ma is álmodtam, gyorsan leírom ide, amennyire emlékszem: a nagymamámékhoz hasonló kertben voltam, ahol a szomszédból átjött egy torz kutya, aminek hosszú, fekete szőra volt, nem látszottak a szemei, hanem csak egy kicsi fehér szarv a homlokán, és olyan volt, mintha másfél kutya volna, azaz 4 lába volt, de hosszabb volt a teste, mint normálisan. Megpróbáltam többször elijeszteni, egyszer meg is ijedt, és ekor mintha összement volna, és a kövek közé próbált bújni, de végül én ijedtem meg tőle, mikor felém jött, és felébredtem.
Vasárnap is tanulnom kellett volna, de már régebben megígértem egy ismerősömnek, hogy elmegyünk biciklizni a környékre, és tettünk egy jó nagy 'ismerd meg Budapest határát' túrát :) Este templom, egy kis tanulás, 10 oldal olvasás, aztán alvás.
Ma meg megyek befele isibe és ki vár rám? Hát persze, hogy Niel :) Nagyon megörültem Neki! A 2 napos "aszkétizmus" (az Ő kifejezése) után jól esett a közelsége :) Aztán 2 db. matekóra és most én vártam Rá a tanterme előtt :) Mint utóbb kiderült, Ő meg az én termem előtt várt :) Megtaláltuk egymást, és Niel egy 'kevés' időt le is csípett az órájából, alig tudta rászánni magát, hogy órára menjen. Le melin! ;)
csütörtök, április 20, 2006
Csüt, Nierielnél
Most éppen Nieriel gépéről netezem, az Ő árgus szemei által kísérve írom eme sorokat :) :P
A tegnap csodás volt - voltunk 'bulizni' a Martosban, Jamie Winchester (Vinyó :)) és Hrutka Róbert játszottak. Annyira jó volt! Rengetegen voltak, de azért még elfértünk. De a levegőnek már nem sok hely jutott :) De pótoltuk ;) Sok ismerőssel találkoztam - B., V., A., Á., K.... Hát igen, koleszosok :)
Aztán végül 1 óra tájban indultunk haza, a Blaháig engedtem, hogy kísérjen, mert tudom, hogy csak ritkán járnak az éjszakaik, nekem meg elég, ha fölrak a buszra, ami aztán a házunk előtt rak le :)
3-ra kerültem ágyba és délig aludtam, akkor is csak a kedves közös képviselőnk miatt keltem fel, mert felcsöngetett, hogy kapcsoljuk majd le a villanyt a tárolóban :/ Nem volt kellemes, de aztán finomat reggeliztem, és végig Nielre gondoltam :) (ha lehet) Még az eddigieknél is jobban szeretem :)))
Egy kép Nierielről és rólam a keddi gellért-hegyi 'kirándulásról': :)
A tegnap csodás volt - voltunk 'bulizni' a Martosban, Jamie Winchester (Vinyó :)) és Hrutka Róbert játszottak. Annyira jó volt! Rengetegen voltak, de azért még elfértünk. De a levegőnek már nem sok hely jutott :) De pótoltuk ;) Sok ismerőssel találkoztam - B., V., A., Á., K.... Hát igen, koleszosok :)
Aztán végül 1 óra tájban indultunk haza, a Blaháig engedtem, hogy kísérjen, mert tudom, hogy csak ritkán járnak az éjszakaik, nekem meg elég, ha fölrak a buszra, ami aztán a házunk előtt rak le :)
3-ra kerültem ágyba és délig aludtam, akkor is csak a kedves közös képviselőnk miatt keltem fel, mert felcsöngetett, hogy kapcsoljuk majd le a villanyt a tárolóban :/ Nem volt kellemes, de aztán finomat reggeliztem, és végig Nielre gondoltam :) (ha lehet) Még az eddigieknél is jobban szeretem :)))
Egy kép Nierielről és rólam a keddi gellért-hegyi 'kirándulásról': :)
kedd, április 18, 2006
Kedd
A tánc csodás volt! Rengeteget forgatott, és sokat döntött hátra, meg is éreztem az izmaimat :) Jól éreztem magam. Meg kicsit vissza fogtuk magunkat, mert azon a csütörtöki napon elszaladt velünk a ló... Meg kissé leverten érkeztem, de aztán gyorsan felvidultam :) Vasárnap délelőtt még bicajoztunk egy hatalmasat a családdal, meg aztán hétfőn is :) Végre mindannyiunknak van cangája :) Hétfőn még elmentünk 2 helyre rokonokhoz, aztán ma meg már suli :(
Az viszont jó volt benne, hogy így együtt mehettem Nieriellel be, és aztán úgy döntöttem, hogy nem ülök be előadásra, inkább felruccantunk a Gellért hegyre, és egy jót beszélgettünk, meg fényképezgettünk :)
Utána meg találkoztam Niellel, jobban mondva megígérte, hogy megöntöz :) Mondott egy szép locsolóverset is :) Aztán meg volt olyan végtelenül kedves, hogy megvárt a labor után, ahonnan én jöttem ki utoljára :) És haza is kísért :) Puszi :* :)
Az viszont jó volt benne, hogy így együtt mehettem Nieriellel be, és aztán úgy döntöttem, hogy nem ülök be előadásra, inkább felruccantunk a Gellért hegyre, és egy jót beszélgettünk, meg fényképezgettünk :)
Utána meg találkoztam Niellel, jobban mondva megígérte, hogy megöntöz :) Mondott egy szép locsolóverset is :) Aztán meg volt olyan végtelenül kedves, hogy megvárt a labor után, ahonnan én jöttem ki utoljára :) És haza is kísért :) Puszi :* :)
szombat, április 15, 2006
Még versek
Látomás
Zenét hallok, mondd mi szól?
Mi az, mi ily elragadó, bájoló?
Erdő mélyén járok, avar roppan.
Ezer titok rejlik fűben, lombban.
Egyszerre itt, máskor ott látom,
Mintha csak velem játszna, távol;
Erre röppen, illan, arra hív, csábít,
Bármi lesz is, követem szárnycsapásit.
Elvezet egy sötét, szomorú tájra.
- Nézd, ez a semmi sivár világa,
Itt nincs boldogság, nevetés sem cseng,
Csak az van itt, mi örökké bút zeng. -
Aztán tovább, el e borzalmas helyről.
Immár egy világosabb kép üdvözöl.
- Ez a közömbösség komoly kertje,
Itt minden egyforma, szürke.
Ez se nem ez, se nem az, nézd,
Se nem fekete, se nem fehér. -
De tovaröppen égi fény felé.
- Itt minden a boldogságé.
Csupa szín, varázs és báj.
Ide kell, hogy visszatalálj! -
Majd hirtelen eltűnt, elillant,
Gyorsabban mint a pillanat.
Én csak álltam ott megbűvölten,
Míg mindezt elfelejtettem.
Kérlek
Kérlek, nézz rám, mikor nem látom.
kÉrlek, szólj hozzám, ha nem is hallom.
kéRlek, válaszolj, ha nem is kérdeztelek.
kérLek, vigasztalj, ha nem is kértelek.
kerlEk, gondolj rám, ha nem is tudod.
kérleK, emlékezz rám, és immár tudod...
- - - - - -
... tudod, hogy emlékszem Rád,
tudod, hogy gondolok Rád,
érzed, hogy valaki szeret,
hiszen összetartanak a kötelek,
a mindennél erősebb kötelék,
melyet semmi nem zúzhat szét,
s melyek az emlékekben gyökereznek,
és a jelenben megerősödnek. -
A messzeség oly végtelen,
pedig Te nem is ott jársz,
de tudja az értelem,
hogy az sem más
mikor karnyújtásra állsz,
de lelkünk más csillagoknál sétál,
oly nagy köztünk a távolság,
melyet nem fog fel a valóság.
Ám ha a láthatatlan kötelek
minket összetartanak,
nem számítanak a méterek,
hisz megtartalak
örökké az emlékeimben,
és felidézlek, ha úgy érzem
Rád van szükségem,
és Veled álmodom éjeimben...
(Nierielnek és Lantasírielnek)
Zenét hallok, mondd mi szól?
Mi az, mi ily elragadó, bájoló?
Erdő mélyén járok, avar roppan.
Ezer titok rejlik fűben, lombban.
Egyszerre itt, máskor ott látom,
Mintha csak velem játszna, távol;
Erre röppen, illan, arra hív, csábít,
Bármi lesz is, követem szárnycsapásit.
Elvezet egy sötét, szomorú tájra.
- Nézd, ez a semmi sivár világa,
Itt nincs boldogság, nevetés sem cseng,
Csak az van itt, mi örökké bút zeng. -
Aztán tovább, el e borzalmas helyről.
Immár egy világosabb kép üdvözöl.
- Ez a közömbösség komoly kertje,
Itt minden egyforma, szürke.
Ez se nem ez, se nem az, nézd,
Se nem fekete, se nem fehér. -
De tovaröppen égi fény felé.
- Itt minden a boldogságé.
Csupa szín, varázs és báj.
Ide kell, hogy visszatalálj! -
Majd hirtelen eltűnt, elillant,
Gyorsabban mint a pillanat.
Én csak álltam ott megbűvölten,
Míg mindezt elfelejtettem.
Kérlek
Kérlek, nézz rám, mikor nem látom.
kÉrlek, szólj hozzám, ha nem is hallom.
kéRlek, válaszolj, ha nem is kérdeztelek.
kérLek, vigasztalj, ha nem is kértelek.
kerlEk, gondolj rám, ha nem is tudod.
kérleK, emlékezz rám, és immár tudod...
- - - - - -
... tudod, hogy emlékszem Rád,
tudod, hogy gondolok Rád,
érzed, hogy valaki szeret,
hiszen összetartanak a kötelek,
a mindennél erősebb kötelék,
melyet semmi nem zúzhat szét,
s melyek az emlékekben gyökereznek,
és a jelenben megerősödnek. -
A messzeség oly végtelen,
pedig Te nem is ott jársz,
de tudja az értelem,
hogy az sem más
mikor karnyújtásra állsz,
de lelkünk más csillagoknál sétál,
oly nagy köztünk a távolság,
melyet nem fog fel a valóság.
Ám ha a láthatatlan kötelek
minket összetartanak,
nem számítanak a méterek,
hisz megtartalak
örökké az emlékeimben,
és felidézlek, ha úgy érzem
Rád van szükségem,
és Veled álmodom éjeimben...
(Nierielnek és Lantasírielnek)
Nagyszombat
Csütörtök - óhhh, 1 órával korábban keltem, mint szoktam, mert annyira izgatott voltam a délutáni találkozó miatt. Egész nap arra vártam. És izgultam, hogy elolvasta-e a levelemet, amiben leírtam, hogy 1 órával hamarabb ott leszek a kóruspróbán. De ott volt. Annyira megörültem Neki :) 1 órán keresztül annyira jól elvoltunk! Aztán kóruspróba, aminek szünetében megintcsak eltűntünk, és a végéig elő sem kerültünk :) Megtört a jég :)
Pénteken sajnos nem volt Synithos, de a szerdai alkalom nagyon tetszett :)
Voltam helyette misén. A János passiót énekelték. Meg ma is voltam misén, a körmenetet is végigjártam - rengetegen voltunk. Holnap is megyek. Ez a Húsvét nálam nagyon 'misedús' volt :)
Holnap meg megyek táncolni Niellel! :) Alig várom.
Pénteken sajnos nem volt Synithos, de a szerdai alkalom nagyon tetszett :)
Voltam helyette misén. A János passiót énekelték. Meg ma is voltam misén, a körmenetet is végigjártam - rengetegen voltunk. Holnap is megyek. Ez a Húsvét nálam nagyon 'misedús' volt :)
Holnap meg megyek táncolni Niellel! :) Alig várom.
szerda, április 12, 2006
Szerda
Ez a nap is jó eddig :)
Főleg, mert reggel találkoztam Niellel az energialabor előtt. Azt mondta, egész menedzsmenten erre a pár percre várt... Nagyon sajnálom, hogy tényleg csak pár perc lett... Mennem kellett, mert beugróvel kezdődik al abor, nem maradhattam le róla... Holnap majd találkozunk a kóruspróbán.
Ma meg még megyek Synithosra. Rákosborzasztón lesz, jó lesz ;)
Egy kép a kirándulásról:
Főleg, mert reggel találkoztam Niellel az energialabor előtt. Azt mondta, egész menedzsmenten erre a pár percre várt... Nagyon sajnálom, hogy tényleg csak pár perc lett... Mennem kellett, mert beugróvel kezdődik al abor, nem maradhattam le róla... Holnap majd találkozunk a kóruspróbán.
Ma meg még megyek Synithosra. Rákosborzasztón lesz, jó lesz ;)
Egy kép a kirándulásról:
hétfő, április 10, 2006
Hétfő
Kezdődött azzal, hogy reggel megnéztem a szervetlen labor dolgozat eredményeit - úgy éreztem, hogy nagyon rosszul sikerült, de - ÁTMENTEM! Még aludtak a többiek, szóval magamban ujjongtam :)))
Szóval jól indult a nap. Aztán meg a differenciálegyenletek alkalmazása (gyönyörű egy név :P) gyakorlat után véletlenül összefutottam Niellel :) Csodás nap :)
Ezért beírok ide még pár versikét:
Esik eső, hull a hó,
Hej, a szívem csudajó,
Minden vidám, halihó!
Szálljon vígan a dalunk,
Mi már sosem búsulunk!
Minden vidám, halihó!
Sétálunk zöld fák alatt,
amerre szarvas szaladt,
Hejhó halihó,
Szaladunk nyomában.
Szálljon vígan a dalunk,
Mi már sosem búsulunk!
Minden vidám, halihó!
Előttünk a völgy,
Mögöttünk a hegy,
Felettünk egy tölgy,
Lábunknál vadmeggy.
Szálljon vígan a dalunk,
Mi már sosem búsulunk!
Minden vidám, halihó!
Halla, trillala hejhő!
Nem ér utánunk a szellő! :)
Meg ezt még egy előző posthoz kapcsolva: (csak azért sem szerkesztem át) :)
Aquaria
Menekülne, de nincs hova
halovány arcán tétova
félmosoly árad szét kábán
érzi, alig áll a lábán,
de küzd; érzelmei elől
nem futhat el, mert hiszen őt
a szél s a víz védelmezi
a tűz és a föld élteti
ám ők okozzák kettősségét
miattuk nem lel soha békét
Áll magára hagyottan és
lelkében bús balladát búg
a májusvégi hamis szél
szívében szerelem és bú
zengi torz kettősét
míg ajkán éteri hang kél
s az éjszaka vele zenél.
És még egy, azoknak, akiknek szól:
ölelés
1, E.
Ölelésben eggyé válunk
egymás lényére találunk
egy ütemre ver szívünk
eggyé lesz lélegzetünk
Megszűnik idő és tér
nem számít a külvilág
lelkünk egymás nyomába lép
nem létezik semmi más
2, M.
Kitárod karod - hívogat
közelebb lépek és befogad
ölelésed hosszantartó
felüdítő, vidámító
Szemünk csukva -
nem szólunk
szívünk nyitva -
már látunk...
3, P.
Rádomoltam sebzett szemmel
melyből gyöngykönnyek peregtek
te megóvtál, magadhoz húztál
erős szívvel vigasztaltál
Zokogásom alábbhagyott -
hisz ölelésedben vagyok
kérő szavad megértettem
érted boldogabb lettem
4, A.
A búcsúzó mit tegyen,
ha reméli a lehetetlent?
Csalódása égig fakad,
ha a búcsú-ölelés elmarad...
Ott állt, utolsó szóra száját nyitva...
Remélve, hogy teljesül suta óhaja...
Félve, kérve állt a maradó elé... -
ölelés... szíve szállt az ég felé!
Szóval jól indult a nap. Aztán meg a differenciálegyenletek alkalmazása (gyönyörű egy név :P) gyakorlat után véletlenül összefutottam Niellel :) Csodás nap :)
Ezért beírok ide még pár versikét:
Esik eső, hull a hó,
Hej, a szívem csudajó,
Minden vidám, halihó!
Szálljon vígan a dalunk,
Mi már sosem búsulunk!
Minden vidám, halihó!
Sétálunk zöld fák alatt,
amerre szarvas szaladt,
Hejhó halihó,
Szaladunk nyomában.
Szálljon vígan a dalunk,
Mi már sosem búsulunk!
Minden vidám, halihó!
Előttünk a völgy,
Mögöttünk a hegy,
Felettünk egy tölgy,
Lábunknál vadmeggy.
Szálljon vígan a dalunk,
Mi már sosem búsulunk!
Minden vidám, halihó!
Halla, trillala hejhő!
Nem ér utánunk a szellő! :)
Meg ezt még egy előző posthoz kapcsolva: (csak azért sem szerkesztem át) :)
Aquaria
Menekülne, de nincs hova
halovány arcán tétova
félmosoly árad szét kábán
érzi, alig áll a lábán,
de küzd; érzelmei elől
nem futhat el, mert hiszen őt
a szél s a víz védelmezi
a tűz és a föld élteti
ám ők okozzák kettősségét
miattuk nem lel soha békét
Áll magára hagyottan és
lelkében bús balladát búg
a májusvégi hamis szél
szívében szerelem és bú
zengi torz kettősét
míg ajkán éteri hang kél
s az éjszaka vele zenél.
És még egy, azoknak, akiknek szól:
ölelés
1, E.
Ölelésben eggyé válunk
egymás lényére találunk
egy ütemre ver szívünk
eggyé lesz lélegzetünk
Megszűnik idő és tér
nem számít a külvilág
lelkünk egymás nyomába lép
nem létezik semmi más
2, M.
Kitárod karod - hívogat
közelebb lépek és befogad
ölelésed hosszantartó
felüdítő, vidámító
Szemünk csukva -
nem szólunk
szívünk nyitva -
már látunk...
3, P.
Rádomoltam sebzett szemmel
melyből gyöngykönnyek peregtek
te megóvtál, magadhoz húztál
erős szívvel vigasztaltál
Zokogásom alábbhagyott -
hisz ölelésedben vagyok
kérő szavad megértettem
érted boldogabb lettem
4, A.
A búcsúzó mit tegyen,
ha reméli a lehetetlent?
Csalódása égig fakad,
ha a búcsú-ölelés elmarad...
Ott állt, utolsó szóra száját nyitva...
Remélve, hogy teljesül suta óhaja...
Félve, kérve állt a maradó elé... -
ölelés... szíve szállt az ég felé!
vasárnap, április 09, 2006
A pénteki napról:
Pénteken csodásan éreztem magam. Egész nap mosolyogtam és végig a You're beautiful cimű dal ment a fejemben és mindenkire teli szájjal mosolyogtam!
Synithoson persze még inkább elersztettem magam, táncikáltam, többeket az őrületbe kergettem :D (A. és g.) :)
E.-vel is szabadabb voltam, máskor nem értem volna el tettlegességig ;)
Igazán jó volt az a nap, a Synithos megkoronázta :)
És teljesen jól elbeszélgettem L.-val. Nem is hittem volna. Köszönöm Neked! És sok sikert Neked is ;)
Pénteken csodásan éreztem magam. Egész nap mosolyogtam és végig a You're beautiful cimű dal ment a fejemben és mindenkire teli szájjal mosolyogtam!
Synithoson persze még inkább elersztettem magam, táncikáltam, többeket az őrületbe kergettem :D (A. és g.) :)
E.-vel is szabadabb voltam, máskor nem értem volna el tettlegességig ;)
Igazán jó volt az a nap, a Synithos megkoronázta :)
És teljesen jól elbeszélgettem L.-val. Nem is hittem volna. Köszönöm Neked! És sok sikert Neked is ;)
Csodás nap volt! Végre boldog voltam! De nem úgy, ahogy a romantikus énem gondolná. A kirándulás jól indult - végül csak mi ketten mentünk, Niel és én. Csodás idő, ennél szebbet nem is lehetett volna kérni, gyönyörű a táj - Börzsöny. És a nagy séta fel, aztán vissza, sok beszélgetés, kis danolászás, furulyázás, kézfogások. Aztán lent ledőltünk napozni kivágott farönkökre. Kettős kézfogás. "1000 évig is" jó lenne így, ahogy mondta. Lefelé meg átkarolt. Bennem már az motoszkált, hogy nem fogom tudni folytatni. Talán az arcomon is meglátszott, nem mosolyogtam. A megállóban a vonatra várva ölelésben, puszik, Ő: "Csók?" Én: "Nem... Nem tudom megadni Neked azt, amit szeretnél..." Elsírtam magam. Nem, ez nem megy... Őszinte voltam, nagyon. Mindent elmondtam: most nem vagyok belé szerelmes. Nem vagyok képes megcsókolni, talán mert az előző párom erőltette, és rossz emlékeim maradtak meg róla... Elmondtam az "elképzelésemet" (l. az alőző postot) is. Kiöntöttem a szívem, mert tudtam, csak így lehet 'tiszta vizet önteni a pohárba', úgy, mint E.-lel. Még sok mindent elmondtam magamról. Úgy láttam, megérti, és rögtön elmondta, hogy legyünk jó barátok, és én is ezt akartam. Aztán láttam, hogy könnyesedik a szeme. Megjedtem, hátha énmiattam vagy nem is tudom. Azt mondta erre, hogy most úgy minden összejött neki egyszerre. És elmondta, mit is gondol rólam, csupa olyan dolgot, amik nagyon jól estek nekem, és örültem, hogy elmondja. És egy mondatával tényleg megnyugodtam: "Most már tiszta minden" Aztán sokkal őszintébben jött minden feléje irányuló gesztusom. Nagyon jó barátok vagyunk.
A Szörny eltűnt. Rájöttem, hogy csak én találtam ki, nem is létezett. Vagy csak magamat láttam? A lényeg, hogy már nincs sehol. BOLDOG VAGYOK! Nem érdekel a holnap. Csak a ma, a most. Egy pillanat is lehet örökkévalóság.
Az élet egy álom - ne ébredj fel!
Még egy versem:
Ma
Ma szép az élet, így mesejó élni!
Boldog vagyok, szeretnék énekelni
egy oly zenét, dallamot, ódát zengeni,
melyet e világon mindenütt érteni.
A szeretet nyelvén szeretnék szólani
és addig soha, soha el nem hallgatni,
míg lesz akár csak egyetlen valaki,
aki dalomat szeretné hallani.
És ő, ki az utolsó lesz a sorban,
eltávozik, eltűnik egy oly korban,
melyben a mindig-élő remény meghal,
s utoljára szólal a végzet-angyal.
Ám addig még van ezer és ezer év,
addig még mindenhol hallani a zenét!
Aki szeret, kitart, és a remény él!
És mindenkinek újat, szépet ígér.
*****
Így legyen.
A Szörny eltűnt. Rájöttem, hogy csak én találtam ki, nem is létezett. Vagy csak magamat láttam? A lényeg, hogy már nincs sehol. BOLDOG VAGYOK! Nem érdekel a holnap. Csak a ma, a most. Egy pillanat is lehet örökkévalóság.
Az élet egy álom - ne ébredj fel!
Még egy versem:
Ma
Ma szép az élet, így mesejó élni!
Boldog vagyok, szeretnék énekelni
egy oly zenét, dallamot, ódát zengeni,
melyet e világon mindenütt érteni.
A szeretet nyelvén szeretnék szólani
és addig soha, soha el nem hallgatni,
míg lesz akár csak egyetlen valaki,
aki dalomat szeretné hallani.
És ő, ki az utolsó lesz a sorban,
eltávozik, eltűnik egy oly korban,
melyben a mindig-élő remény meghal,
s utoljára szólal a végzet-angyal.
Ám addig még van ezer és ezer év,
addig még mindenhol hallani a zenét!
Aki szeret, kitart, és a remény él!
És mindenkinek újat, szépet ígér.
*****
Így legyen.
péntek, április 07, 2006
Tegnap
Hát igen, megintcsak nem tudom, mi is legyen. Tegnap a kóruspróba előtt vártam rá. Elkezdődött a próba, és Ő (Niel) még sehol. Egészen letörtem, szomorú lettem... De aztán megérkezett, és felragyogtam :)
Aztán a próba után ki az esőbe 2 másik kórustaggal. Én végig az Ő esernyője alatt, de nem mertem belékarolni. Nem akarom áltatni, pedig milyen jól esett volna... De aztán a Deákon, arra az igen kis időre megfogta a kezem, és a karjára helyezte. Megszorítottam. Aztán búcsúzás. Puszi. Elfordultamban még megszorítottam a kezét... Az én hideg ujjaim az Ő meleg kezét...
Holnap kirándulni megyünk páran. Mi lesz ebből...?
Jah, és majd elfelejtettem, de szerdán meg moziban voltunk. Öcsém, Niel, A. és E. Nagyon tetszett a film (Jégkorszak 2.). Mellette ültem, de megintcsak nem mertem semmit sem tenni... Félek, hogy ha belekezdünk, hamar vége is lesz...
A mozi után aztán beültünk a Siriusba Öcsém, Niel és én. Teljesen jól elbeszélgettünk mindenféléről. Jó du/este volt. Remélem, lesz még hasonló...
--
Befejeztem az Eco könyvet (Foucault-inga). Jacopo és Casaubon :) Végig az Ő arcuk volt előttem :) Na, fura volt. De élvezetes. Következik majd a Rózsa neve.
Aztán a próba után ki az esőbe 2 másik kórustaggal. Én végig az Ő esernyője alatt, de nem mertem belékarolni. Nem akarom áltatni, pedig milyen jól esett volna... De aztán a Deákon, arra az igen kis időre megfogta a kezem, és a karjára helyezte. Megszorítottam. Aztán búcsúzás. Puszi. Elfordultamban még megszorítottam a kezét... Az én hideg ujjaim az Ő meleg kezét...
Holnap kirándulni megyünk páran. Mi lesz ebből...?
Jah, és majd elfelejtettem, de szerdán meg moziban voltunk. Öcsém, Niel, A. és E. Nagyon tetszett a film (Jégkorszak 2.). Mellette ültem, de megintcsak nem mertem semmit sem tenni... Félek, hogy ha belekezdünk, hamar vége is lesz...
A mozi után aztán beültünk a Siriusba Öcsém, Niel és én. Teljesen jól elbeszélgettünk mindenféléről. Jó du/este volt. Remélem, lesz még hasonló...
--
Befejeztem az Eco könyvet (Foucault-inga). Jacopo és Casaubon :) Végig az Ő arcuk volt előttem :) Na, fura volt. De élvezetes. Következik majd a Rózsa neve.
kedd, április 04, 2006
Verseim
Egy kis egyveleg eddigi irományaimból...
Akrosztikonok
ArcA
DiamonD
IgérI
MagaM
AdtA
DaloD
EbbE
SzerelmeS
Az vagyok, akinek érzem magam?
Régen azt hittem, hogy mások
Tudják, mondják meg, de látom,
Azok sem értik igazán magukat.
Nekem szép életem van, hisz élek
Ismernek engem barátok. Szegények,
Sosem ismerik meg a titkomat...
Megállok A Rakparton.
A Duna Játszik Monoton.
Egyszerre - Látom - Lehull
Előttem - Tudatom Tágul -
Egyetlen Mondatom
Tavasz sincs még, de már tél se,
Áprilisi furcsa hónap.
Tegnap fagyott, holnap lesz-e
Kikeleti meleg, szép nap?
Madár dala száll a réten
Cinkecsapat csiripelget
Érzik ők már: a természet
Kivirul és újjáéled.
Akrosztikonok
ArcA
DiamonD
IgérI
MagaM
AdtA
DaloD
EbbE
SzerelmeS
Az vagyok, akinek érzem magam?
Régen azt hittem, hogy mások
Tudják, mondják meg, de látom,
Azok sem értik igazán magukat.
Nekem szép életem van, hisz élek
Ismernek engem barátok. Szegények,
Sosem ismerik meg a titkomat...
Megállok A Rakparton.
A Duna Játszik Monoton.
Egyszerre - Látom - Lehull
Előttem - Tudatom Tágul -
Egyetlen Mondatom
Tavasz sincs még, de már tél se,
Áprilisi furcsa hónap.
Tegnap fagyott, holnap lesz-e
Kikeleti meleg, szép nap?
Madár dala száll a réten
Cinkecsapat csiripelget
Érzik ők már: a természet
Kivirul és újjáéled.
Azt hiszem lanyhul a szorítás, távolodik, kezd hiányozni...
Ma mindenhol őt kerestem a szememmel. Persze, nem találtam.
Már nem érzem azt, hogy minden percben hiányzik. Van egy elképzelésem, hogy miért, de nem érzem, hogy ide le kellene írnom. Élőben (szinte) bárkinek elmondom. A racionális énem került ismét felülre, és tudom, hogy a szerelem csak a hormonok játéka. Minden más csak hab. De milyen édes...
Ma mindenhol őt kerestem a szememmel. Persze, nem találtam.
Már nem érzem azt, hogy minden percben hiányzik. Van egy elképzelésem, hogy miért, de nem érzem, hogy ide le kellene írnom. Élőben (szinte) bárkinek elmondom. A racionális énem került ismét felülre, és tudom, hogy a szerelem csak a hormonok játéka. Minden más csak hab. De milyen édes...
hétfő, április 03, 2006
Talán megint elrabolt a Szörny,
talán megint széles ölelésbe szőtt,
csendes szívemet szorongatja,
édes akácmézbe vonja...
Ha lenne blogom, ezt írnám bele:
Valaki! El kell mondanom Neked valamit.
Talán újra megtalált, talán ismét rámtalált a Szörny, édes ölelésbe vont, magához ölelt és összeszorított.
Ma történt. Hazafelé a Kórus próbáról. Magas a Duna "Széles Duna, keskeny partja, nincsen aki átugorja"... Megcsúsztam és tócsába léptem. Ő megfogta a akezem, hogy nehogy újra megtörténjen. A másik kezemmel is megszorítottam, majd lóbáltuk a kezünket, mint a kisgyerekek szokták, ha kezet kell fogniuk. Ekkor még elengedhettem volna. De nem. Nem...
Így mentünk végig az egyetem elõtt, a megállóig. Villamosra szálltunk, majd a Deákon elbúcsúztunk.
Én: Szia, szervusz...
Ő: Puszi?...
Adott, adtam. Már legutóbb is gondolkoztam ezen...
Erre a metrón mit csinálok? Sírok. Aggódok. Félek.
Sírok, mert aggódok és félek. A Szörny újra rámtalált, édes végzet, karjába zárt.
Bárcsak ne tudnám, hogy lesz holnap, mert akkor nem aggódnék miatta. Meg kell hallgatnod. Most senki nincs, akinek elmondhatnám.
Van egy énem - a racionális. Ő tudja, hogy lesz holnap, és pesszimista.Mert ami ma elkezdődött, holnap már be is fejeződhet. Nem akarom, hogy csalódjon. Én nem számítok. Én még sosem éreztem, hogy elhagynak, ezért nem is tartok tőle. Őt féltem. 1 évvel fiatalabb. 1-2 centivel alacsonyabb (eddig csak magasabbak voltak, bár fiatalabbak nálam) Nem tudom, mit hoz a holnap. A másik énem a romantikus, azt mondja, hogy boldogságot és Szerelmet. A racionális megbántást és csalódást jósol. Vajon kire hallgassak itt kettejük között? Mondd, Te kit választanál?
Mostanában egyre jobban érzem a bennem levő kettősséget.
Mikor lesz bennem is egység? Hol találok megnyugvást?
Kedves Valaki! Remélem, nem untattalak.
Csak egy halk sírás a metrón. Semmi több.
////Halk sírás
Szemembe a gyöngy eső ad könnyet
elfátyolozza pillantásom sugarát
lassan, szinte félve csukom be a könyvet
ma már nem olvasom tovább
esőcsepp-könnyem legördül arcomon
majd sós társai követik ez úton
magamban sírok, csendben, halkan
nehogy a világot megzavarjam.////
Tudtam, hogy vigyázni kell! Éreztem a gyengülés jeleit. Remélem, nem olvassa soraimat. Nem akarom, hogy megtudja, mit vívódom. Ez az én harcom.Szívének senki nem paranfsoljhat.Egyik énem kompromisszumot akar kötni vele, de ő hajthatatlan, álodozó...és álmodni jó...
talán megint széles ölelésbe szőtt,
csendes szívemet szorongatja,
édes akácmézbe vonja...
Ha lenne blogom, ezt írnám bele:
Valaki! El kell mondanom Neked valamit.
Talán újra megtalált, talán ismét rámtalált a Szörny, édes ölelésbe vont, magához ölelt és összeszorított.
Ma történt. Hazafelé a Kórus próbáról. Magas a Duna "Széles Duna, keskeny partja, nincsen aki átugorja"... Megcsúsztam és tócsába léptem. Ő megfogta a akezem, hogy nehogy újra megtörténjen. A másik kezemmel is megszorítottam, majd lóbáltuk a kezünket, mint a kisgyerekek szokták, ha kezet kell fogniuk. Ekkor még elengedhettem volna. De nem. Nem...
Így mentünk végig az egyetem elõtt, a megállóig. Villamosra szálltunk, majd a Deákon elbúcsúztunk.
Én: Szia, szervusz...
Ő: Puszi?...
Adott, adtam. Már legutóbb is gondolkoztam ezen...
Erre a metrón mit csinálok? Sírok. Aggódok. Félek.
Sírok, mert aggódok és félek. A Szörny újra rámtalált, édes végzet, karjába zárt.
Bárcsak ne tudnám, hogy lesz holnap, mert akkor nem aggódnék miatta. Meg kell hallgatnod. Most senki nincs, akinek elmondhatnám.
Van egy énem - a racionális. Ő tudja, hogy lesz holnap, és pesszimista.Mert ami ma elkezdődött, holnap már be is fejeződhet. Nem akarom, hogy csalódjon. Én nem számítok. Én még sosem éreztem, hogy elhagynak, ezért nem is tartok tőle. Őt féltem. 1 évvel fiatalabb. 1-2 centivel alacsonyabb (eddig csak magasabbak voltak, bár fiatalabbak nálam) Nem tudom, mit hoz a holnap. A másik énem a romantikus, azt mondja, hogy boldogságot és Szerelmet. A racionális megbántást és csalódást jósol. Vajon kire hallgassak itt kettejük között? Mondd, Te kit választanál?
Mostanában egyre jobban érzem a bennem levő kettősséget.
Mikor lesz bennem is egység? Hol találok megnyugvást?
Kedves Valaki! Remélem, nem untattalak.
Csak egy halk sírás a metrón. Semmi több.
////Halk sírás
Szemembe a gyöngy eső ad könnyet
elfátyolozza pillantásom sugarát
lassan, szinte félve csukom be a könyvet
ma már nem olvasom tovább
esőcsepp-könnyem legördül arcomon
majd sós társai követik ez úton
magamban sírok, csendben, halkan
nehogy a világot megzavarjam.////
Tudtam, hogy vigyázni kell! Éreztem a gyengülés jeleit. Remélem, nem olvassa soraimat. Nem akarom, hogy megtudja, mit vívódom. Ez az én harcom.Szívének senki nem paranfsoljhat.Egyik énem kompromisszumot akar kötni vele, de ő hajthatatlan, álodozó...és álmodni jó...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)