csütörtök, február 28, 2008

Tesla

Emericusszal voltam egy előadáson, ahol Nikola Tesla életéről volt szó. Nagyon érdekes volt a téma, csak az előadó nem ütötte meg a szintet... De igazán tetszett a bemutatója :) Tesla tekercs. Meg fényjelenségek :D Egy érdekes videó Tesla emlékére. Érdemes megnézni ;)
Szép álmokat.
Jó lesz, jó lesz :)

Meg ez is:
"A palotában csend honolt. „Halotti csend”—gondolta Inziladûn. Elhalt már a régi keserű veszekedések visszhangja, ahogy a népes udvartartás lépteinek zaját is elnyelték a vastag szőnyegek. A keserűség csak fojtott hangú megjegyzésekben tört már elő—akárha egy ravatal körül élnék az életüket. S Inziladûnnak úgy tűnt, mintha a suttogás—a számító, a tervezgető, a sérelmeket dédelgető suttogás—átszivárogna a falakon, elárasztaná a szigetet, befolyna a házak ablakán, belecsordogálna a kutakba. Nem maradhat egészséges a test, ha a fejet kórság emészti.
--A régi idők királyai méltósággal haltak meg, ha eljött az idejük—sóhajtott tűnődve.
--Fájlalod az ősi hagyomány megtörését, igaz?—érkezett a váratlan felelet. Inziladûn feltekintett. Öccse szokás szerint a sarokban kuporgott csöndben, tekintetével élesen figyelve minden mozdulatát. Inziladûn szinte meg is feledkezett a jelenlétéről—bár a létezését is ilyen könnyen feledhette volna.—Megértem a türelmetlenséged—folytatta Gimilkhad leplezetlen rosszindulattal.—Apánk szívós ember. Meglehet, még éveket, sőt, évtizedeket kell várnod a trónra, pedig tudom, mennyire égsz a vágytól, hogy a helyébe léphess végre, és sárba tiporhasd hosszú uralkodásának minden egyes gyümölcsét.
Inziladûn felsóhajtott, és megpróbálta elfojtani a feltörő bosszúságot. Kezdje újra a réges-régi, parttalan és örökké elmérgesedő vitát ostoba és keményfejű öccsével, vagy hagyja válasz nélkül a fejéhez vágott vádakat? Egyikük előtt sem volt titok (s Inziladûn úgy sejtette, hogy a jóindulatú nyelvek jóvoltából a palotán kívül is elterjedt már a híre), hogy a király fiatalabb fiára hagyná a jogart, ha nem kötnék meg a kezét Númenor ősi törvényei. Hogy aztán a szentséget és hagyományt egyaránt arcul köpő Ar-Gimilzôr legalább saját népe szokásait mégis tiszteletben tartotta-e, vagy félt népe ellenkezésétől, ha netán túl messzire menne, vagy csupán vénségére túl agyalágyult lett a törvények megváltoztatásához is, annak csak Ilúvatar a tudója. Akárhogy is, elsőszülött fia sem tiszteletet, sem szeretetet nem tudott érezni az ember iránt, aki nemcsak az ő gyerekkorát és drága édesanyja életét keserítette meg, de a halandók valaha volt legszebb birodalmát is. Várta és rettegte a napot, mikor saját kezébe foghatja a kormányrudat. Lesz-e, lehet-e elég ereje, hogy az ár ellenében megfordítsa a bárka irányát?
--Nai i Valar…--morogta ismét inkább magának. Öccse keze elfehéredett, olyan erővel szorult ökölbe.
--Az arcátlanságnak is van határa, drága bátyám—sziszegte.—Amint te leszel az uralkodó, kedvedre visszavonhatod a rendeleteit, aztán lesheted, mit szólnak hozzá az alattvalóid. De most még ő Anadûne törvényes királya, és nem tűröm, hogy itt, a saját házában, a fülem hallatára vedd semmibe kinyilvánított akaratát.
--Való igaz, amit mondasz, öcsém—Inziladûn erőnek erejével visszafojtotta a kikívánkozó indulatot, csak a megvetést engedte hangjába lopózni.—Az arcátlanságnak is van határa. Ahogy az oktalanságnak is. Ha atyánk, aki a Valák kegyéből Númenor királya, arra vetemedett, hogy tilalom alá helyezze az Eldák valamennyi gyönyörű nyelvét, melyeket őseink még büszkék voltak beszélni, akkor…
--Szégyen és gyalázat, hogy nemes népünk uralkodóháza oly sokáig majmolta idegenek karattyolását!—csattant fel az ifjabbik. A sok faliszőttes mohón szívta magába a kifakadást. Gimilkhad erőt vett magán, s valamivel halkabban folytatta:--Büszke és dicső nemzet vagyunk, amely emelt fővel járhat. Nem vagyunk a tündék rabszolgái vagy talpnyalói, hogy királyaink ne beszélhetnék a mi saját szépséges nyelvünket.
--Ki beszélt szolgaságról?—ellenkezett Inziladûn, noha átkozta magát, amiért ismét öccse süket füleit ostromolja.—Nem szolgaság, hanem szolgálat volt, ami az ős időkben hozzájuk kötött minket: tiszteletből meg önként adott eskükből fakadt, s bőségesen megkaptuk érte a jutalmunkat…
--Miféle jutalmat? Alamizsnát, vagy inkább koncot, ahogy az ember a kutyának…
--Tőlük származik minden tudásunk, s az irántuk való hűségünkért kaptuk Andort, az Ajándék Földjét…
--Míg ők Valinorban élvezik az örök életet!—hörrent Gimilkhad.—Mit szajkózod a követeik szónoklatait? Anadûne fiainak nem kell többé a mézesmadzag. Nem tűrjük többé el tőlük a fennhéjázásukat—és nem fogjuk eltűrni tőled sem! Azt hiszed, különb vagy nálunk? Azt hiszed, ha egy tündekövet szerepében tetszelegsz, téged elkerül majd közös átkunk, a halál?
Most már Inziladûn keze is ökölbe szorult
--Nem félem a halált, ami az Elsőszülöttek tanítása szerint az Egyetlen adománya. Félem azonban népünk pusztulását, ha ilyen oktalan gondolatokra adja a fejét!
--Szépen felmondtad a leckét—gúnyolódott Gimilkhad.—Mondd, mire tanítottak még azok, akiknek olyan készségesen követed az utasításait? Gondolod, hogy ha már te vagy a trónörökös, te nem is tartozol engedelmességgel a királynak, s jogod van még életében idegenes kezére játszani az országát? Ha ennyire nehezen tudod kivárni a halálát, miért is nem tekered ki a nyakát, mint a kiöregedett kutyákét szokás?
Inziladûn felemelkedett.
--Hát te?—kérdezte halkan, fenyegetően.—Miért nem szúrsz át egy ilyen gyalázatos árulót?
Tekintetük egymásnak feszült, de a kezük nem mozdult.
--Sosem ingott meg a hűségem királyom és népem iránt—jelentette ki az idősebb testvér büszkén. Majd emelt hangon így folytatta:--De megesküszöm neked, öcsém, Númenor jogarára, hogy ha rajtam múlik, eltérítem az Adánok fiait erről az őrült útról, amíg még nem késő!
Gimilkhad felkacagott, csengőn és örömtelenül.
--Sok szerencsét hozzá, kedves bátyám. Nem ismerlek talán? Ölts csak majd király létedre koldusgúnyát, s kérleld felváltva saját népedet meg a gőgös Valákat, aztán halj meg mindegyiküktől elhagyatva, hogy példa légy az eljövendő nemzedék szemében: így jár az, kinek szíve inkább húz idegenekhez, mint az övéihez!" /Angwen tollából/
MTTTT néven fut, és lényegében egy live lesz. Arnithil lesz a nevem. Öh, várom már :D

szerda, február 27, 2008

Tízórai ebéd

Igen, ma sikerült 10-kor ebédelnem egy kínai gyorsbüfében. Ananászos csirke rizzsel. Annyira nem volt finom, mint a szezámos csirke, de azért lecsúszott. Hosszú lesz ez a napom - 7-ig benn leszek. Mi is történt mostanság... Nem sok minden. Tegnap voltam az ELTÉn másfél órát és találkoztam 6 MTT-sel :D Tök jó volt :D Bezzeg a BMÉ-n nincsenek ennyien :P Meg mondjuk jobban eloszlik itt a tömeg. Azt hiszem, mára ennyi. Pedig még akartam vmi értelmeset írni, de ma ez nem megy.
Per aspera ad astra. Adesso sono qui. Hier bin ich.


Latinos pólók

szombat, február 23, 2008

Lordi - Blood Red Sandman

They called me the Leather Apron
They called me Smiling Jack
They prayed to the heavens above
That I would never ever come back

(Can you hear how the children weep?)
(Chills of fear like a sawblade cutting deep...)

Once again there is pain, I bring flames, I bring cold
I'm the Blood Red Sandman coming home
On this unholy night I will make you my own
Blood Red Sandman coming home again
I'm coming home again!

Red drops stain satin so white
The way I sign my name
The neighborhood's pretty dead at night
And I'm the one to blame

(Can you hear how the children weep?)
(Chills of fear like a sawblade cutting deep...)

Once again there is pain, I bring flames, I bring cold
I'm the Blood Red Sandman coming home
On this unholy night I will make you my own
Blood Red Sandman coming home again
I'm coming home again!

Scream all you want you won't wake up when you scream
No-one leaves... The Monsterican Dream

(Can you hear how the children weep?)
(Chills of fear like a sawblade cutting deep...)

Once again there is pain, I bring flames, I bring cold
I'm the Blood Red Sandman coming home
On this unholy night I will make you my own
Blood Red Sandman coming home again
I'm coming home again!

Once again there is pain, I bring flames, I bring cold
I'm the Blood Red Sandman coming home
On this unholy night I will make you my own
Blood Red Sandman coming home again
I'm coming home again!

csütörtök, február 21, 2008

Éjfél felé

Nem szokásom ilyenkor még bejegyzéseket írogatni, de most így alakult. Öcsém vmi farsangi bulin van, ahova csak véletlenül került, reggel még úgy volt, tízre itthon lesz. Anyum persze aggódott, meg nem szereti, ha nem tudja, mikor is jövünk haza. Mondjuk jó stratégia, hogy azt mondom, majd holnap, ebéd körül. Ami általában be is jön. De nem is ilyenekről akartam írni. Most a Sweeney Todd filmzenjét hallgatom, töltöm le a Vektort, tehát olvastam blogokat :D Hazafele meg Útkeresőbe botlottunk bele a buszon :) Moriquend is ismeri a Haggardot :) Tök jó :D Meg Cuéval átbeszéltük az MTTTT-s karakteremet. Szeretnék menni. Csak még nem tudom, összejön-e tényleg. Mármint a sulival összeegyeztethető-e. Bár pont a TT hetén írok vagy 3 zh-t, szóval arra a hétvégére talán elszabadulhatok :)
Ma elővettem a hegedűt, nyekeregtem rajta egy sort. Csak arra volt jó, hogy megint ráébredjek, mennyire nem szép a hegedűm hangja. Meg persze, hogy mennyire nem tudok játszani rajta 5 év tanulás mellett sem. (mondjuk ez az 5 év volt vagy 5 éve...) dehát mint mindent, ezt is gyakorolni kellene. Az meg nekem sosem ment. Lusta vagyok az ilyenekhez. Inkább bámulom, csodálom, ahogy Emericus játszik a brácsán. Emericus... hiányzik. De holnap találkozó. Csak ne kellene annyit tanulnia... Pedig muszáj. Nekem is el kellene kezdeni. Pl. kistervből meg biotechből. Na, majd kerítek rá kedvet. Ahogy ma kedvet éreztem, hogy kimossam a 2 táskámat. Épp száradnak. Talán megszárad vmelyik holnapra. Lesz reggel órám. Ööööh, óra. Idő. Még! Kevés van belőle. Néha meg túl sok. Pl. hétfőn 4 óra szünet. Ebédelés. Na meg tanulás. Ott végülis jól jön ki. De azért le kellene feküdni. Igen. Aludni. Bár tulképp mind1, ha holnap mindketten fáradtak leszünk. Ő kötelességből, én meg szeszélyből. Már ha szeszélyes lennék. Inkább butaságból. Az közelebb áll hozzám. Meg a bolondság, de az már egy másik történet, itt nem kerül ismertetésre. Végtelen történet. Újra kéne olvasni. Meg A Gyűrűk Urát is. Meg a Micimackót, a Kisherceget, a Lassie-t... Tényleg megyek már, így is túl hosszú ez a post. Post scriptum: agapo se!
Jah u.i.: ilyen későn tényleg bolond vagyok, pedig nem is ittam (tudom, épp ez a baj :)) Q.E.D.

Imaginations From The Other Side - Blind Guardian

Where are these silent faces? (You ought to know.)
I took them all away. (And now you're all alone.)
Turned out every light so deep in me.
Hold on, too late.

May I ever see them back again?
Or did they all die by my hand?
Or were they killed by the old evil ghost
Who had taken, taken
The ocean of all my dreams
Which were worth to keep
Deep inside my heart.
I wish I could get them back
From the everflow,
Back before I leave.

Imaginations from the other side.
(You would get answers, but there's none to find.)
Imaginations from the other side.
(You would get answers, but there's none to find.)
Out of the dark, into to the light.
And I will need myself (to) find back my heart.
Imaginations from the other side.

[Solo]

Where's the ocean's daughter?
Sends Peter Pan in Mordor.
No one's there to keep alive,
No one's there to keep alive.

No one's there to keep alive all these fairy tales.
May I return to Oz? Will I meet the "Tin Man"?
"Coward Lion", where are you?
And the scarecrow without brain will be lost without the key.
(Stranded in the real world.)
Lost in a world of inquisition. Lonesome path.
I've fallen through
Like all the others did before.
Why did I fail?

(I'll) never know
If Merlin did exist, or Frodo wore the Ring.
Did Corum kill the gods? Or where's the wonderland
Which young Alice had seen, or was it just a dream?
I knew the answers, now they're lost for me.

Imaginations from the other side...

[Solo]

I hope there is a way back with my talisman.
So I look into myself
To the days when I was just a child.
Come follow me to Wonderland,
And see the tale that never ends.
Don't fear the lion nor the witch.
And I can't come back
I'm lost.
And still I know there is another world.

Imaginations from the other side...

szerda, február 20, 2008

Tavasz

Tavaszi szél vizet áraszt...
Hát, a mai nap igazán tavaszias hangulatban telt nekem :) Sok energia volt bennem :) Bár nem igazán sikerült levezetnem, de azért futkároztam egy kicsit. Tegnap voltam koktélozni vegyésztársaimmal. Jó volt :) Ittam kétféle koktélt is, és igazán fini volt :) Meg persze megkóstoltuk mindenki másét is :) 10-en voltunk, Emericus is :) És sikerült ejfélre hazaérnem :D De kialudtam magam :) Talán végre kihevertem a farsangi nemalvást :)

kedd, február 19, 2008

Farsang

Jó volt :) Most többet nem írok, még nem hevertem ki a kialvatlanságot :D
Viszont jövőre mindenképp beöltözöm :D
Öhm most csak ennyi. Meg vmi dalszöveget akartam ide rakni... csak elfelejtettem... hm... sztem megyek is el innen :D

csütörtök, február 14, 2008

A félév első zárthelyije

Jaja, jól kezdődött a nap, amikor a Kísérletek tervezése órán a tanár helyettese (Emese, egy drága lány, volt vegyműv laborvezetőm) ismertette a követelményeket: 5 zh-t írunk, ebből 3 legjobbat veszik figyelembe. Az elsőt pedig ma írtuk az óra végén. Valszám :S De azért nagyjából ment. Holnap találkozom Emericusszal végre :) Az utóbbi időkben egyre jobban hiányzott. Aztán szombaton farsang :) Remélem, legalább olyan jó lesz, mint a tavalyi :)
Holnap is csak 1 órám lesz, szóval egész jó az órarendem :) De majd a vizsgaidőszakban besűrűsödnek a dolgok... lesz szigorlat is, bár attól kevésbé tartok, mint pl. a szervestől. De majd meglátjuk, ráérek még ezekkel foglalkozni :D

kedd, február 12, 2008

Zene

Egy kis zene a fülnek és a léleknek :)
Ha Firefoxod van, akkor le tudod állítani, ha IE, akkor addig szól, amíg el nem navigálsz innen. Ha van vkinek ötlete, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, szeretettel várom :)

hétfő, február 11, 2008

Az első óra

Túl vagyok az első megpróbáltatáson, a hajnali 6-kor kelésen :) A busz megajándékozott egy 25 perces úttal, ami egy hétfő reggeli csúcsforgalomban rekord :) Gyógyszerek órán rengetegen voltunk. De kibírhatónak tűnik az óra, ráadásul zh-kon lehet megajánlott jegyet kapni :) Juhééé, egy vizsgával kevesebb :) No, megyek ebédelni.

vasárnap, február 10, 2008

Az utolsó nap

... a tanítás kezdete előtt.
A Macskafogó 2 nem volt nagy durranás, nosztalgiából meg lehetett egyszer nézni. Az első hangulata vhogy nem került bele... De sebaj, nem volt azért rossz :) Emericus is az elsőt preferálta :) Aztán csütörtökön végül tényleg pihi volt, itthon maradtam, nem sok mindent alkottam :D Aztán pénteken Emericusszal találkoztam, szombaton meg parti volt :) Olyan jó, hogy olyan sokan eljöttek :) Köszönöm :) Remélem, az activity is tetszett azért mindenkinek :) Köszönöm az "egyetemista szekció" pótolhatatlan segítségét az előkészületekben és hogy elviselték az "MTT-s szekciót" :D Ez utóbbiaknak meg köszi, hogy elpakolni segítettek :) Szeretlek mindannyiótokat :)


Utána meg egy kis Sirius Emericusszal :) Aztán ma reggel korrepetálás, majd egy kis házimunka és net.
Aztán holnap reggel 8:15-kor Gyógyszerek óra :P

szerda, február 06, 2008

Mozgalmas napok + 5 könyv

Egyelőre tartom magam a tervemhez, és minden nap elmegyek valahova :) Hétfőn Sólyomfi "koncerten" voltam Anyummal és Nieriellel, kedden koriztunk a műjégen: Öcsém, Nieriel és barátja, Emericus és én :) Ahhoz képest, hogy először volt jégen, egészen jól ment Emericus :) Alig tudtam utolérni :D Este pedig Artemisznél voltam, patkányokat simogattam :) Hogy milyen édes volt Bögre és Chomsky :)
Meg hogy mennyit röhögtünk :D Gombostű :D Meg öhh, mi is volt... talán... áh, ehhez én kevés vagyok. Mármint a memóriám. Csak arra emlékszem, hogy potyogtak a nevetéstől a könnyeim :) Rég nevettem ilyen jót :) Megfigyeltem, hogy Ben alig szólt. Illetve egyáltalán nem emlékszem, hogy megszólalt volna. Mondjuk én se beszéltem sokat. De magamat már ismerem annyira, hogy tudjam, ilyen nagy (9) társaságban nem szoktam megszólalni. Inkább bölcsen (gyáván?) hallgatok. Meg azt érzem, hogy nagyon le vagyok maradva a kapcsolatok terén. A ki kivel van éppen kérdés sosem érdekelt, csak ha ez az alaptéma, akkor kicsit fura, hogy jé, tényleg ők? Meg hogy óh, hát, nem is tudtam. De persze mindezt csak gondolom. Meg a másik véglet, amikor a "régmúltról" (2004) beszélnek. De ez tényleg nem zavar :)
Ma meg megnézem a Macskafogó 2-t :) Csütörtökön meg még nem tudom :D Lehet, hogy pihenek :) Pénteken nem lesz sajna Synithos. Szóval valamit akkorra is ki kell találjak :D
----
Jah, Dorw blogján olvastam, hogy írjam le az elmúlt év 5 legjobb könyvét. Na, ha én arra emlékeznék, hogy pont tavaly mit olvastam, akkor jó lenne :D Sajnos, nem sokat olvastam, emlékeim szerint. Szóval ez az 5 sem biztos, hogy tavalyról van.
Jane Austen - Tartózkodó érzelem
Kedves kis könyvecske, kiszámítható a végkifejlet, ha ismeritek Jane Austen írásait :) Meg az volt nagy plusz, hogy pont akkor adták az m1-en, amikor én befejeztem a regényt :)
Vas Zoltán: 888 humoros aforizma
Ez azért, mert ez a könyvecske csempészett humort a napjaimba, amikor a kórházban feküdtem.
Itt vagyok bajban, mert erre a két könyvre emlékszem, amit biztosan tavaly olvastam. Inkább írok olyanokat, amiket szeretek :)
Tolkien: A Gyűrűk Ura
Szerintem nem kell magyaráznom, miért :)
Benedek István: Aranyketrec - Egy elmeosztály élete
Ezt most olvasom, egészen tetszik, érdekes a téma :)
Robert Merle: Malevil
Szerintem alapmű, csak ajánlani tudom.
No, most Ti jöttök (jó lenne, ha tudnám, kik is olvassák ezt a blogot :)) és akinek szándékában áll írnia, az kommenteljen :) Vagy ne, és keressem meg :P

hétfő, február 04, 2008

A teljes történet

Dani/Niel megengedte, hogy írjak itt róla, hát írok is.
Összefoglalom, hogy miket tett, mióta szakított velem szeptemberben.
A következő napokban még volt egy nap, amikor együtt voltunk. Másnap már nem. Valahogy nem volt jó. Aztán meg az e-mail-zuhatag, amikor egy kérdésre akart választ kapni, miszerint egy év múlva azért találkozhatnánk-e. Gondoltam ráér a válasz, de ő nem így gondolta, és minden elérhetőségemen arra kért, hogy válaszoljak már. Meg valótlanságokat állított, amiket utólag vallt be. Pl. azt, hogy már rég mást szeret... Aztán a következő héten volt még egy esemény, amiről máig nem tudom, hogy igaz-e vagy sem. Az évfolyamtársaim látták őt az előtt a terem előtt, ahol az órám kezdődött. De amint meglátta őket, elment. Ismerte az órarendemet, és arra gondoltam, velem akar találkozni. Mondjuk ezt kommentben megcáfolta. De ugyanitt megkért arra is, hogy ne írjak róla (Niel) többet, vmi személyiségi jogokra hivatkozva... És be is tartottam. Nem írtam meg, hogy felhívott, mikor a kórházban voltam, és kérésem ellenére meglátogatott. Kölcsönadott egy mp3 lejátszót, hallgathattam zenét. Aztán itthon is meglátogatott, visszaadtam a lejátszóját, és felajánlotta szolgálatait... Novemberben írtam egy bejegyzést, aminek hatására másnap reggel a kapun kilépve őt láttam meg... Mennyire örültem volna, ha ilyet akkor tesz, amikor még együtt voltunk. Most csak vmi szánalmat éreztem. Még egy-kétszer együtt ebédeltünk, és jó barátomnak gondoltam, de ő többet akart. Kaptam karácsonyi ajándékot, akkor láttam utoljára. Megmondtam neki, hogy semmi nem lehet ezek után kettőnk közt, és megintcsak megkértem, hogy ne keressen. Meg persze írt e-maileket ezek után, többször megígérve, hogy nem keres többet. És ha mégis megtette, én szóvá tettem ezt.
Január elején is csinált furcsaságot. Cue nevében írt bejegyzést, amit utólag, sms-ben avval magyarázott, hogy össze akart vele hozni. Miből gondolta, hogy egy ilyen álüzenet összehozhat bárkit bárkivel?
A mobilt nem vettem fel, ha keresett. A vonalason is hívott, megkérdezte mi van velem. Meg hogy neki nem megy annyira jól a társkeresés... Miután leraktam, bőgtem egy sort, és írtam egy mailt, amiben megkérem, hogy ne keressen többet, ahogy megígérte, nem esik jól, ha hallom a hangját, és ne is válaszoljon. De persze válaszolt, sms-ben. Nálam ezerszer szebb, kedvesebb, szeretőbb lányt talál majd, ne menjek kórusba, tanuljak meg énekelni és szeretni. Persze emiatt is sírtam. Aztán Nierielnek is írt sms-t, amiben megkéri, hogy adja át nekem az üzenetetét, hogy a túlvilágon majd találkozunk. Meg hogy ezek után ne merjem magam kereszténynek nevezni. Meg egyszer fel is hívta Nierielt, hogy nem jönne vele táncházba. Nieriel megemlítette, hogy van barátja, és Niel erre lerakta. Aztán az utolsó vizsgám előtti napon a vonalason hívott, és azt mondta, hogy itt van a kapunknál, szeretne beszélni velem, látni engem. Én megmondtam neki, hogy nem szeretnék találkozni vele. Elment. Aztán ma felhívott, megintcsak a vonalason. Elmondta, hogy szeret, és nem tud nélkülem élni. Most már nem sírtam, viszont rosszul lettem. Olyan hatással van rám ha felhív, mintha... nem is tudom mihez hasonlítani. Rossz. Úgy érzem, mintha energiát szívnának le rólam, fáradt leszek, reszketnek a lábaim, a kezem... Aztán írtam az előző bejegyzést. Az elejét ennek a hívásnak a hatása alatt írtam. Vmit írnom kellett, hogy lenyugodjak. De persze ebből nem az jött át, amit igazán gondoltam. Azt akartam leírni, hogy Niel hívott, és azt bizonygatja mennyire szeret engem, és hogy mi rosszat tett ő nekem, meg hogy mennyi terve van kettőnkkel, milyen szépek az emlékek, és nem tud nélkülem élni. Én meg csak hallgatom és szánom. Nincs közös jövőnk, a közös múltból nem fakad jövő, amiben mi szereplünk. Mást szeretek már. De azért megérezte, hogy róla akartam írni, mivel olvassa a blogomat (azt is megígérte egyszer, hogy nem olvassa többet...), majd felhívott. Mostmár félve veszem fel a telefont, hátha megint ő az. Azt mondta... nem is tudom már, mit mondott. Arra emlékszem, hogy milyen jó bejegyzés volt ez, hívott táncházba, és megengedte, hogy írjak róla. Hát éltem ezzel a lehetőséggel. És üzenek is neki, mert élő szóban talán nem érthető: NEM AKAROK TÖBBET HALLANI FELŐLED!
Nem értettél meg, pedig párszor leírtam, elmondtam, hogy nem akarlak látni többet, nem akarom, hogy keress, ne hívj se mobilon, se vonalason, ne írj sms-t, ne gyere a lakás elé, ne keress az egyetemen, ne írj mailt, levelet, legfőképp más nevében ne. Nincs bennem harag, ezt talán tudod. Egy nap volt, amikor ha meglátlak, arcul vágtalak volna. Miattad tapasztaltam meg, milyen a harag, a düh. És nem akarom, hogy újra felszítsd.
Új életet kell kezdened mással. Nehéz lesz, de hasznosabb, mint veszett fejsze nyele után kapkodni. Nálam nincs már semmi esélyed. Másnál még lehet. Csak türelem kell és kitartás. Sok sikert hozzá!
Véleményt ide ne írjatok. Tényleg ne.

Csak úgy

Hogy lehet egy embert megváltoztatni? Hogy lehet bármit elérni nála, amit ő nem akar? Sehogy. Csak sajnálni lehet. Vagy várni, hátha rájön magától, hogy az, ami most ő, az lehet jobb. Csak változni kell. És csak saját magadat tudod megváltoztatni, másnak csak tanácsot tudsz adni, vagy ráébreszteni a hiányosságaira. És ha meg is változik, lehet, hogy nem a jó irányba. De erre is rájön idővel. Vagy leél egy életet így. Addig, amí nem jön még valaki, aki úgy mondja meg neki az igazat, hogy azt elhiszi, észreveszi, és foglakozik vele. És immár a jó irányba változik. És talán boldogan él tovább. Vagy nem, de jobbként. És talán a lelke nem a rossz helyre kerül. Bár nem biztos, hogy mindez a lelkére hatással van. Inkább másokra. A másokkal való kapcsolatára...
----
Volt már, hogy elképzeltetétek egy közeli ismerősötöket színként? Érdemes kipróbálni. Este, amikor már minden csendes, és épp készülsz elaludni, akkor lehetsz erre fogékony. Az álom és ébrenlét határán kerülsz olyan állapotba, amikor ilyen gondolatok szabadon szárnyalhatnak, és megláthatod a színeket. Anyám mélylila, Apám barna, Öcsém világoskék, Nieriel élénkzöld. Én állítólag sárga vagyok. Szerintetek?
----
Tegnap voltam teaházas talin, jó volt :) Mondjuk teát nem ittam, ettem viszont almás fahéjas sütit :) Az a kedvencem :) Meg beszélgettünk erről-arról, MTT meg minden :D
Ez a hetem elég jónak ígérkezik. Ma Sólyomfi Nagy Zoltán "koncertre" megyek. Holnap meg Artemiszhoz :) Végre megnézhetem a kis édeseit :D
----
"Ha a hétköznapok gondjai behálózták is az életed, ha nincs már lehetőséged, hogy a körülményeiden változtass, mégsem vagy fogoly. A lelked szabad, - s a lázító kényszeren túllépve - hatalmadban áll önként is elfogadni, amit a sors adott. Nincs olyan börtön, amelyből lelked az égig ne érne." Simon András: Életed üzenet

szombat, február 02, 2008

57%


Gillz oldalán találtam. Ennyit tudok. Nem is rossz :)

Egy vers


Csak épp eszembe jutott erről a képről.
ADY ENDRE: ÚJ VIZEKEN JÁROK

Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse,
Röhögjenek a részeg evezősre.
Röpülj, hajóm,
Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse.

Szállani, szállani, szállani egyre,
Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre,
Röpülj, hajóm,
Szállani, szállani, szállani egyre.

Új horizonok libegnek elébed,
Minden percben új, félelmes az Élet,
Röpülj, hajóm,
Új horizonok libegnek elébed.

Nem kellenek a megálmodott álmok,
Új kínok, titkok, vágyak vizén járok,
Röpülj, hajóm,
Nem kellenek a megálmodott álmok.

Én nem leszek a szürkék hegedőse,
Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze:
Röpülj, hajóm,
Én nem leszek a szürkék hegedőse.

péntek, február 01, 2008

Vége...

Nah igen, szerintem ez volt életem leghosszabb vizsgaidőszaka. Nem emlékszem, hogy a többit is ennyire megsínylettem volna... Pedig még csak nem is volt jó idő odakint, hogy csábítson.
Az utolsó vizsgáról már tegnap letettem, nem tudtam rá felkészülni. Közbejött ez-az, a végére hagytam stb... Végül 8-ból 2 vizsgám nem lett meg (a ki nem állhatott szerves meg a mai "kaszt" becenéven futó tárgy). De nem oly rossz az átlagom... viszont következő félévben előreláthatólag 10 vizsgám lesz + 1 szigorlat :D Ajvé, és még jóidő is lesz a vizsgaidőszakban :) Hogy fogom én azt abszolválni? :)
Mindegy, most 1 hét pihi, illetve elmászkálás :D Minden napra tervezek vmit, mert most akarom bepótolni az elmúlt 2 hónapot. Kori, film, séta, miegyebek :) És még a nap is süt :) Juhú :)