Né', má' megin' csütörtök :)

Nah, úgy látszik a csütörtök a blognap nálam. 16-a óta történt egypár dolog... Például voltam a Vidámparkban dolgozni mint jegyszedő. 20-án úgy, ahogy kell, eláztam Niellel. Verőce megintcsak jó volt, 23-25ig voltam. Jah, és névnapom is volt, Nieltől kaptam egy csodálatos nyakéket, köszönöm! Ma Anyuval mentünk volna Da Vinci kódot nézni, de nem érezte jól magát. Holnap meg Niellel megyek megnézni a Bin Jipet. Mára ennyi. Lassan itt a suli... :(

Ma - 2006.08.16.

Naja, kedd. Vagy szerda? Megint nem tudom, milyen nap is van. Addig jó nekem...
Hétfőn talákoztam Niellel és megnéztük az ARC kiállítást. Nagyon jól éreztem magam, mert Vele lehettem. Majd még megyünk Verőcére (verset is írtam róla) és ismét csak jó lesz :)
Most 1ébként Nierieltől írok. Ő még mindig Tihanyban van, de majd 21-én hazajön, aztán mindent jól átbeszélünk :)
Most ennyi. Le melin, Niel!

A legcsodálatosabb hét

Verőce. Egyeseknek csak egy falucska, község a Duna partján, nekem egy fogalom, ami a boldogság szinonímája. Felejthetetlen hetet töltöttem itt Niellel. Kirándultunk a Csóványosra, sétáltunk Vácott, pizzát rendeltünk, kártyáztunk, napoztunk és mindezt ketten együtt. Boldog a szívem, szép minden. Csak ne lenne ilyen zajos ez a város. Szeretlek, Niel. Egyre jobban.

Varázsos vasárnap

Jujj de jó volt, tegnap találkoztam Niellel! Annyira remek, hogy csak na :)
Ma meg megnézzük Az operaház fantomját a Kossuth téren. Aztán hétfőn irány Verőce :)))

Itt az a vers, amiről írtam az előbb:
Mélységesen sekély víz
Partot aprít, követ visz
Homokba írva szerepel
A sosem látott tiszta jel
Sorsát ugyan ki írja meg?
Hullámok unos zenéjében
Öröktől fogva és örökkétig
Elrendelt végzet ez mégis.

Mellé a margóra írva: Nem tudom, mi ez. És tényleg nem. CSak úgy jöttek a szavak.

Aztán egy másik, az Ölelések c. sorba:
5. ef.
Felém léptél nyílt szíveddel
Mellé kitárt két kezeddel
Furcsállottam. Mire véljem?
Nekem szólna ölelése?

Engem zártál karjaidba
Nem másnak szól ez a 'hiba'
Mosolyogva köszöntél rám
Bennem barátra találtál.

(biztos olvassa, akiről szól)

Mára ennyi, na meg annyi, hogy ismét Nierielnél vagyok, csak nélküle, mert Ő még mindig Tihanyban gürcöl, de megengedte, hogy használjam a netét. Köszi ;)

Nálam még csütörtök...

Na igen, elmúlt éjfél. Csoda, hogy ilyenkor írok, mert nem szoktam. De hát ilyenkor olcsó a net. A modemes. Akartam P.-lel kicsit msnezni, de holnap (azaz ma) 6kor kel. Sebaj. Feltöltöttem a tábori füzetemet a fotótáramba. Itt lehet megtekinteni, ki miket irogatott bele:
Fotók
Ma (illetve tegnap) voltunk egyet kirándulni családostul a Holdvilág-árokban. Csak egy kis körutat tettünk, mert a nyaraláskor megjártuk a hosszabb utakkal :) Utána szedtünk őszibarackot.
Ma (most már tényleg ma) nem tudom, mit is fogok csinálni. Annyi biztos, hogy befejezem a könyvet, amit épp olvasok (Wass Albert: Se szentek, se hősök) meg eszem, iszom, jah, meg előtte alszom... De aztán a holnap! Megyünk a nagymamámhoz születés- és névnapokat ünnepelni, de utána TALÁLKOZOM NIELLEL! Alig bírtam ki ezt a majd' két hetet. De aztán semmi nem választ minket el ;)
Született 1-2 versem - az egyiken én magam is meglepődtem, mert szinte csak úgy íratták magukat a sorok... Legközelebbre leírom őket. most kissé késő van a begépelésükhöz. Jah, és éljenek a zöld sirályok!

Talán ma, meg az elmúlt hetek

"Hullajó hetek"

Nah igen, azok voltak, minden értelemben. Eltekintek a hosszas élménybeszámolótól, inkább azokat a dolgokat írom ide, amik bennem voltak. Elsőként az, hogy egész tábor alatt kissé nyomott volt a hangulatom. Úgy volt, hogy Niel eljön meglátogatni vasárnap, de aztán végül nem úgy alakult. Iszonyatosan hiányzott. P. vállán zokogtam egy sort, mert C.-t nem mertem megkérni, meg P.-t régebbóta ismerem, Neki köszönhetem, hogy most az MTT-hez ilyen közel állok. Aztán valahol a 4. nap táján megpróbáltam a hiányát elfelejteni, és valahogy semmit sem érezni, amolyan védekező állásba helyezkedni. De persze ettől még nem tudtam igazán lelkileg is jól érezni magam, bár az éjszakába nyúló PÓKerezéseket és a röplabdázásokat nagyon élveztem. De nem adott maradandó élményt, mármint olyat, mint amit egy jó beszélgetés váltott volna ki. Ez nagyon hiányzott az idei táborból nekem. Lehet, hogy túl önző voltam és a szabad időmet pl. pókerezéssel ütöttem el, vagy olvastam. Bár szerintem az igazán nem vett el sok időt. Meg nem mertem kezdeményezni. Talán vártam a sültgalambot (ill. sirályt). A csapveznek felvetettem a gyertyásbeszélgetés ötletét, amiből - a legnagyobb bánatomra - semmi sem lett... Üresnek éreztem magam, meg a tábort is. De reménykedek, hogy majd más talikon összejönnek azok az áhított mélybeszélgetések. M.-et már kipécéztem magamnak. Remélem, összejön és nem érti félre. Jah, és mindenkitől bocs, hogy ilyen-olyan voltam, vagy nem voltam. Nem tudtam magamat adni szvsz. Tavaly rengeteget mosolyogtam, idén ez valahogy nem jött össze úgy, ahogy szerettem volna. Sajnálom. De majd legközelebb. Remélem.

A családi nyaraláson már jobb hangulatom volt. Nagyokat kirándultunk, ismét bőrig áztunk, hála a cuccujésoknak, tisztára, mint tavaly. Szóval jövőre mindenki csak saját felelősségére kezdheti el azt az átkozott mozdulatsort/éneket >:P Fürödtünk a Balatonban. Végre lovagolhattam, lépés-ügetés terepre mehettem Dzsoki hátán :) Megvolt életem első vágtája, mert megindult alattam az egyébként lusta paci :) Meg is éreztem az alsó felemen, hogy sokat ügettünk. Meg teljesen kikészültem. Hullafáradt voltam, alig bírtam mozdulni utána. A maradék napokon is sokat pihiztem. Kiolvastam az összes Anyum által megvett lapot. Hiányzott Niel.

Ez a hét egész jó volt. Tegnap megnéztem az Öcsémmel a Karib Tenger Kalózai 2-t. Ma meg találkozhattam Nieriellel. Könyvtárban jártunk, ahol megtaláltam Tolkien Fa és levél c. művét, amit ki is kölcsönöztem. Holnap meg megyek Sen-jün próbára.