csütörtök, január 31, 2008

Nosztalgia

A mai "érdekeshonalpok-egyperces"ben találtam ezt a linket:
Játékmúzeum

És itt megtaláltam a leltárban említett kutyámat, aki a Vaki névre hallgat (azért lett Vaki, mert vakkant, ha megnyomjuk a hasát): :)



Jajj, meg még pár jó dolog, ami ismerős :) Macik, kártyák, NDK rulett :D

hétfő, január 28, 2008

9 dal

Jééé, most találtam rá egy "blogláncra" amit anno nem vettem észre - nem volt sok időm ugyanis blogokat olvasni. Gillztől kaptam a felkérést kb 1 éve :D És minderre Rabyn blogján leltem rá, egy mostani komment alapján. Szóval van története :D A lényeg, hogy 9 zeneszámot kell kiválasztani, és vmit írni hozzá. Nah, ha majd' 1 éves késés után is, de azért teljesítem :)
Hm, hm, nem is olyan könnyű...
1, Enya - May it be (The Lord of the Rings - The Fellowship of the Ring)
Ez azért, mert elsőre megtetszett, és ez a szám ébresztet rá arra, hogy jé, azt a számot is, amit már mióta szeretek, Enya énekli... azóta szinte az összes számát meghallgattam :) És mindig nagyon tetszenek.
2, Nightwish - Dark Chest of Wonders
Igazából mostanában ritkábban hallgatok Nightwisht, de ez a szám mindig mosolyt csal az arcomra. Az utolsó refrén hangszerelése hat rám így :)
3, Blind Guardian - Nightfall in Middle-Earth album
Tudom, ez nem egy szám, de ezeket a számokat kedvelem :) When sorrow sang, Noldor, Time stands still, The Curse of Feanor...
4, Haggard - Final Victory
Ez a legújabb kedvenc, érdemes Haggardot hallgatni :)
5, Sólyomfi Nagy Zoltán - Hazám
Nem sokan ismerik, amolyan táltos énekeket énekel :) Tőle is több dal tetszik...
6, HIM - In Joy and Sorrow
Ezt a számot már nagyon régen ismerem, azóta is elő-előveszem.
7, Yann Tiersen - Comptine d'un autre été: L'aprés midi
Az Amelie csodálatos életének filmzenéjéből egy szám. Csak zongora, de engem nagyon megfogott. Hallgassátok meg!
8, Emberek - Tábortűz
Régi táborok, tábortüzek...
9, Zorán - A szerelemnek múlnia kell
Magáért beszél (...dalol).

Biztos kihagytam sok kedvencet, vagy meghatározót, vagy jót, de most hirtelen ennyi. Legközelebb majd kiegészítem :)
Jah, és aki olvassa, írja meg (ha még nem tette meg egy éve :)) az ő 9 dalát :)

vasárnap, január 20, 2008

Leltár

Leltár miatt zárva - olvasod ajtómon. De azért megszokásból vagy csak véletlenül lenyomod a kilincset - és meglepetésedre enged a zár. Bekukkantasz, egy padlószőnyeges szobát látsz, tele mindenféle tárggyal, ahogy a kinti fény rávetül. Lassan belépsz, felkapcsolod a lámpát, majd becsukod az ajtót. Körbenézvén először úgy tűnik, még nem készült el a leltár, de ahogy jobban megnézed, egyfajta rendezettségre lelsz. Rögtön az ajtó mellett egy zöld füzetet veszel észre. Belelapozol. Ezt olvasod:
LELTÁR
22 év, 8035 nap, 385680 óra...
Ebből:
- 2 év óvoda
- 6 év 2 iskola
- 6 év gimnázium
- 4 év egyetem (folyamatban)
Tárgyak (időrendben):
- 1 virágos takaró
- 1 plüss kutya
- 1 pislogós baba
...

Majd hosszú felsorolás következik, de ez téged nem érdekel, leteszed a füzetet, inkább körbenézel. A falak mentén polcok és szekrények vannak, a plafonon lovas plakátok és rajzok, a szoba túlvégén a jobb sarokban rengeteg plüssállatka, mellette négy pad. A plüssök és babák egy takarón fekszenek, melyen halványan kék is rózsaszín virágokat fedezel fel. A puha kutyák, lovak, delfinek tetején egy plüss borz trónol. Rögtön mellette egy kis pad, apró piros székkel. A padon színes zsírkréták, egy kis pohár vízzel és sok rajz, mindegyik sarkában egy sárga csibe. Egy-két fénykép, keresztnevek. A következő padon ceruzák, tollak, szolfézs füzet, egy nagyobb pohár, félig tele vízzel, olvasókönyv, vonalzó, matematika könyvek, egytől hatig, Hegedűiskola és a földön egy hegedűtok. Aztán ezek mellett egy nagyobb asztalon még füzetek, némelyiken 1-2 szívecske, lapok, körzők, könyvek, egy üveg vízzel, fényképek, nevek... Vigyázz, ráléptél egy lapra: "gratulálunk, felvételt nyertél a BME-VEK vegyészmérnöki szakára". Ezt a harmadik padon levő kupac tetejére teszed, ott jó helyen van, lezárva azt a korszakot. Itt nagyobb szünet, egy egész más világ: lapok lapok hátán, egyiken egy nagy szív, számos fura képlet, 1-2 könyv, egy index, sok toll, kémcsövek, lombikok, furcsa foltos köpeny, kóruskották és ismét pár fénykép, sok új arc.
De egy, akinek a képe mindeddig végigkísért: Zsuzsanna, azaz Nieriel. De ez már egy másik történet.
És ismét egy üveg, félig vízzel. Jobban megnézed. Nem tiszta víz. Könnyek... Alatta egy cetli, elolvasod:

esőcsepp-könnyem legördül arcomon
majd sós társai követik ez úton
magamban sírok, csendben, halkan
nehogy a világot megzavarjam. (P)

Jobbra fordulsz, itt egy nagy könyvespolcot látsz, rengeteg könyvvel: A kis herceg, Micimackó, Mikszáth, kötelezők, L.L.L., Goldenlane, Asimov... Pillantásod arrébb vándorol. Egy külön szekrényben Tokien: A gyűrűk ura, A szilmarilok, A babó, alatta számos kép, "MTT" és "Synithos" felirattal, nevekkel: Peredhil, Ratzkha, Eldamyn, Artemisz, Ankalimon, Cueddo, gilz, Kincső, Estel, Lamy, Drímör, Rabyn, icke, Ery... Emericus. A saját nevedet is megpillantod.
Itt vannak az utolsó három év nyarának tábori emlékei is: szürke sál, ezüst sál, mélylila kendő. Igen, három nép: Andustar, Szürkerévi tündék, Ezüstkristály.
Most hátat fordítasz ezeknek, és a szemközti falon sok-sok apró mütyürt veszel észre: lovak, kicsi dísztárgyak, tobozok, szárított levelek, kövek, nyakláncok, karkötők... Az egyiket én fűztem gyöngyből Csödén, egy kis zalai faluban egy kézműves táborban, egy másikat meg a barátnőmtől, Lantasírieltől, Anikótól kaptam.
E mellett videó- és magnókazettákat, CD-ket, DVD-ket pillantasz meg. Az alsó polcokon Tom és Jerry, Hupikék törpikék, Vuk, Este jó... Feljebb A gyűrűk ura, Star Trek, Mátrix, Táncoló talpak, Equilibrium, After Crying, Sólyomfi, Blind Guardian, Enya és még sok ismerős és ismeretlen cím.
Ettől balra egy sötétbarna szekrényt látsz, kinyitod csikorgó ajtaját. Orvosi igazolásokat, ragtapaszokat és egy gipszet látsz az alsóbb polcokon. A legfelsőn, ami egyben a legnagyobb is hosszú, átlátszó műanyag csöveket, egy üvegben sötétvörös folyadékot és lapokat pillantasz meg. Az utolsó lapon ezt olvasod: kórházi zárójelentés;... pneumothorax. Bár csak tíz nap volt, de... sokkal többnek tűnt... Becsukod a szekrényt, és még a kulcsot is elfordítod a zárban. Úgy érzed, ennyi elég is mára. Elindulsz kifelé. A leltáros füzet hátoldalán még meglátsz néhány sort:
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már. (J. A.)

Leoltod a villanyt, kilépsz az utcára és folytatod az utadat másokhoz...

szombat, január 19, 2008

"Korunk paradoxona, hogy magasabbak az épületeink, de kicsinyesebb a természetünk, szélesebbek az autópályáink, de szűkebb a látókörünk.
Többet költünk, mégis kevesebbünk van, többet vásárolunk, de azt kevésbé élvezzük. Nagyobbak a házaink, és kisebb a családunk, több a kényelmünk, de kevesebb az időnk.

Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk. Több a szakértőnk, mégis több a problémánk, több gyógyszerünk van, de kevesebb egészségünk. Túl sokat iszunk, túl sokat dohányzunk, túl meggondolatlanul költekezünk.
Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk, túlzottan dühbe gurulunk, túl sokáig fennmaradunk, túl fáradtan kelünk, túl keveset olvasunk, túl sokat tévézünk. Megsokszoroztuk javainkat, de csökkentettük értékünket.
Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk, és túl gyakran gyűlölünk.
Tudjuk mi a jólét, de azt nem, hogy mi a jó lét.
Éveket adunk az életnek, nem pedig életet az éveknek.

Eljutottunk a Holdig és vissza, de nehezen megyünk át az út túloldalára azért, hogy új szomszéddal találkozzunk. Meghódítottuk a világűrt, de a belsőnket nem. Nagyobb dolgokat csinálunk, nem pedig jobb dolgokat.
Megtisztítottuk a levegőt, de beszennyeztük a Földet. Meghódítottuk az atomot, de az előítéletet, azt nem. Többet írunk, de kevesebbet tanulunk. Több tervet szövünk, de kevesebbet teljesítünk.
Megtanultunk rohanni, de várni nem.

Több komputert gyártunk, hogy több információt tároljunk, hogy több másolatot készítsünk, mint valaha, mégis egyre kevesebbet kommunikálunk. Ez a gyors étkezések és a lassú emésztések kora, a nagy emberek és kis jellemek, a kiemelkedő hasznok és sekélyes kapcsolatok időszaka. A kétkeresős jövedelmek, ám gyakoribb válások, a tetszetősebb lakások, de szétesett otthonok korszaka. A villámutazások, az eldobható pelenkák, az egyszer használatos erkölcsök, az egy éjszakás tartózkodások, a túlsúlyos testek kora ez, és a tablettáké, melyek mindenre jók: felvidítanak, nyugtatnak, ölnek.

Olyan idő ez, amikor sok van a kirakatban és kevés a raktárban.

Olyan időszak, amelyben a technika eljuttatja hozzád ezt az írást, te pedig választhatsz, hogy megosztod másokkal, vagy csak egyszerűen kitörlöd.
Az élet nem azzal mérhető, hogy milyen sokáig lélegzünk, hanem azokkal a pillanatokkal, amelyektől elakad a lélegzetünk."

Ezt még nagyon régen, talán e-mailben kaptam, vagy talán a töri teremben levő kinyomtatott oldalt másoltam le... Mindegy, azóta is eszembe jut. Oszd meg másokkal, most is aktuális. És sajnos még jó pár évig az lesz...
Megtaláltam az eredetét: cikk

péntek, január 18, 2008

Tanulgatás

Öhm, eléggé egysíkúak a napjaim, jobbára tanulással ill. nem tanulással telnek. 8-9 körül kelek, reggelizek, tanulok, ebédelek, 8-9 körül abbahagyom a tanulást. Mondjuk ma kimozdultam itthonról, mentem ellenörző röntgenre, illetve mentem volna, ha nálam lettek volna a leletek (lehetőleg minden rtg felvétel) és ha előre megbeszélt időpontra jöttem volna. Most kaptam papírt, amin kérik a leleteket, meg egy időpontot feb. elejére. De ez se biztos, mert nagy náluk a felfordulás, és majd telefonáljak rájuk, nehogy feleslegesen menjek el... még jó hogy közel van, nem vesztettem sokat. De lehet, hogy végül a Bajcsyba megyünk vissza, mert ott fél perc alatt végzünk...

szerda, január 16, 2008

Még egy vizsga

Ipari katalízis. Szóbelire számítottunk, ehelyett írásbeli volt, de meglett 4-esre :) Hepi :)
Már "csak" 2 kell, talán a 2 legnehezebb...

kedd, január 15, 2008

Olvasgattam

Túl sötét van a tanuláshoz... Nem szeretem az éles lámpafényt...
Olvasgattam...
Emericusnak is...

hétfő, január 14, 2008

Egy régi nóta...

Énekelsz egy régi nótát (Bojtorján)

Énekelsz egy régi nótát
S azt mondod, sokért nem adnád
Hogyha visszajönnének azok a szép idők
{...}

Minden korban van valami
Ami akkor és ott jó
És éppen attól válik széppé
Hogy vissza nem hozható
{...}

Megmarad nekünk néhány dal
Ami emlékeztető
Hogy az életünknek nincs refrénje
Nem ismételhető

vasárnap, január 13, 2008

Hát

Tanultam ma is, a változatosság kedvéért ipari katalízist. Nem dob fel, de vmit csak kell tudni ahhoz, hogy meglegyen a vizsga... Meg hiányzik nagyon Emericus. Jó lenne már, ha vége lenne a vizsgaidőszaknak. Synithosra is szeretnék már menni. Meg olvasni a jó könyveket - pl. Jane Austentől az Értelem és érzelem már nagyyon kezembe kívánkozik az asztalom alól... Nah, elég a vágyódásból, majd álmodom egy jót :)

péntek, január 11, 2008

3 vizsga után

... kissé fáradt vagyok, bár nem egy nap volt ez a 3, hanem egymást követőeken. Szerdai írásbeli 4-es, csütörtöki szóbeli 3-as, és a mai, pénteki szóbeli 5-ös :) Bár ez utóbbinak külön története van. Úgy volt ugyanis, hogy csütörtökön a vizsga után találkoztam Emericusszal (akiről előző bejegyzésemben írtam) és egész sok időt Vele töltöttem, sétáltunk a K épületben, a Gellért-hegyen, megebédeltünk, megnéztük a Moulin Rouge-t, sokat beszélgettünk... Este 8-kor kapom az sms-t egyik kedves szakiránytársamtól, hogy a másnapi vizsga, amire még nem is készültem, 14:00 helyett 8:00-kor lesz. Kissé kiakadtam :D Otthon 10-11 felé még átnéztem az előadás diáit, és reggel fél 5-kor még felkeltem, hogy befejezzem az olvasást. Szóval kissé fáradtan mentem vizsgázni :) De végül 5-öst kaptam :) Mondjuk ez az idei kedvenc (talán az eddigi legjobb) tárgyam volt :) Vegyipari termelésirányítás néven fut, és az előadó nagyon jó fej (ő vizsgáztatott), a MOL-nál menedzser, pár éve a BME-n is tanított, jó volt a téma - az olajról mindent :) De a lényeg a pénz, a 'mani' :) Szóval élmény volt. Meg persze az is, hogy végiglátogattuk a MOL finomítóit Százhalombattán, Tiszaújvárosban és Pozsonyban :) Odáig vagyok azokért a szép (desztilláló) oszlopokért :D
Hát nem gyönyörűek? :)))
A Dunai Finomító éjszakai látképe
Aromás üzem

vasárnap, január 06, 2008

Minden

LEPre nem mentem el. Kicsit bánom, az eddigi összesen ott voltam. Csak annyira letört egy sikertelen vizsga, hogy nem éreztem kedvet arra, hogy elmenjek. Nem jött össze a demo sem ugyanebből kifolyólag... De CD lesz, csak legyen vége a januárnak...
A következő hétre 3 vizsgát raktam, érzésem szerint a 3 legkönnyebbet: vegyipari termelésirányítás, környezet kémia és technológia, folyamatok szintézise. Ezek számítanak könnyűnek, mert esélyes kettesnél jobb jegyet szereznem... utálok szóbelizni, bár a KKT szerencsére nem az lesz.
Elmondom, hogy úgy érzem, hiányzik valaki, és ő az a valaki, aki miatt az idei évem jól indult. P.-nek köszönhetem, hogy megismertem. Két különleges téli sétát tettünk meg. A Gellért-hegyen és a Margit-szigeten, mindkettőt sötétedés után, mínusz pár fokban, hóban. Maradandó élmény volt mindkettő. És újra elővettem a hegedűt. Vele játszottunk egy kicsit. Brácsája van, amibe azonnal beleszerettem, amikor P. szülinapján megszólaltatta. Tegnap gyakoroltam is. Kicsit sajnálom, hogy abbahagytam 5 év után. Meg sajnálom, hogy nem igazán jó a hegedűm, dehát ajándékba kaptam a mostohanagymamáméktól (mostohanagyim+a húga). De majd újra belejövök, és majd tudok olyan szépeket játszani, mint amit Ő, ha nem is olyan szépen... Ut desint vires, tamen est laudanda voluntas.

csütörtök, január 03, 2008

Ez aztán már...

Na most már aztán... Felháborodtam! A Reggel című bejegyzéshez írt egy cue nevű egyén. Óh, igen, gondoltam, tök rendes tőle, meg minden. Erre most kaptam az sms-t, hogy az nem az a cue volt, akit én ismerek, hanem az ő nevében írt egy ember. Még inkább elásta magát a szememben... Cuétól elnézést kérek helyette. És sajnos ennek a fényében nem tudom betartani az ígéretemet. Ennyi.

Vizsga után

Na, most éreztem magam igazán letörtnek. Nem sikerült, de talán majd lesz még időm menni még egyszer.
Meg úgy érzem, hogy nem megyek LEPre. Inkább tanulnom kell. Nem akarok még egy sikertelen vizsgát...
A tavalyi évről néhány gondolat:
Öhm, már az elején bajban vagyok... nem tudom, hol is voltam szilveszterkor :) Valószínűleg itthon, ha nem emlékszem semmi érdemlegesre :D Igen, utána néztem a naplómban, itthon voltam :) Aztán meg LEP, ami remekül sikerült, statiszta voltam az Aldarion és Erendis című darabban :) A vizsgáim is sikerültek. A Kórussal mentem volna Németországba, Karlsruhe-ba, ha nem betegedtem volna meg... Aztán voltam MTT-s farsangon, ami megintcsak jó volt, élveztem :)
Öhhh. most vettem észre, hogy amit eddig írtam, az 2006-ra vonatkozik :D LOL Na, mind1, kezdem elölről :)
Tehát a szilvesztert nem itthon töltöttem volna, csak egy családi haláleset miatt nem lett szilveszter. De végül Nierielhez átmentünk, és csaptunk egy kis szűkkörű bulit :) Aztán LEP 2007, amin hobbit fogadós voltam - két órát besegítettem :) Aztán a vizsgáim meglettek végül. Voltam Jegesesten a műjégen :) MTT-s farsang :) Öh, azt hiszem, ez így nem közérthető :D No, fel is adom, mert kezd felsorolás lenni :)
Annyit még azért érdemes leírni, hogy eddigi legjobb MTT táboromban voltam :) Meg családi nyaralás :) Aztán isi meg egy kis szomorúság, majd kari...
A lényeg, hogy jó volt a tavalyi év, és az idei se lesz rosszabb :) Főleg egy valaki miatt...

szerda, január 02, 2008

Este

Sikerült a tárgyfelvétel :)
Mára befejeztem a tanulást is, holnap vizsga. Lehet szurkolni :D
Ha túlvagyok rajta, lehet, hogy írk vmit az elmúlt évről...

Reggel

Óh, kegyes Neptunusz, tekints ránk, egyszerű alkimistákra, kik a tudományra szomjuhozunk! Add meg, Erősszigonyú, hogy a tudás nagy óceánja hajózhatóvá váljék előttünk! Bár gyengék és esendőek vagyunk, de hallgasd meg kérésünket, Ó Tengerek Ura, hisz csak benned bízhatunk!
-
Igen, a Neptun nem akarja észrevenni, hogy tárgyfelvétel van... Még szerencse, hogy nem hajnalban keltem fel csak ezért :) Addig is böngésztem a neten...
Egyik kedvenc költőm kedvelőjének egyik kedvenc verse:
Ady Endre: Misztérium

Csak az a mély és szent igazság,
Amit magába rejt a lélek,
Idétlen semmi, játszi hívság,
Amit leírok, elbeszélek.
Rendelteték, hogy néhány ember.
Tépődjék, sírjon mindhiába
S hogy meg ne értsék... Néhány ember
Ezernyi éve így csinálja...

Rendelteték, hogy dalba sírja
Néhány szegény bolond a lelkét
És hogy úgy sírja mindig dalba,
Hogy soha-soha meg ne fejtsék,
Hogy amíg jár-kél a világon,
Álmodozó bolondnak hívják,
Hogy a lelkét borítsa ködlő,
Dalokban zsongó, játszi hívság.

Óh, én tudom, hogy gyönge szómban
Csak gyáva vágy az, ami vadság,
Hisz lelkem minden pillanatja
Romlást hozó, csodás igazság.
Ködön keresztül, vaksötéten,
Meg nem fejtett titkokba látok
S átkozottként kell rejtegetnem
Ezer csodás, igaz világot.

Nagy éjeken szeretnék szólni:
Nem, nem birok tovább bilincset,
Nem, nem birok tovább titkolni
Ennyi világot, ennyi kincset.
Világrontó nyilatkozásnak
Égből lopott lángjától égek!...
...S miket leírok, elpanaszlok -
Csak szóba ömlő semmiségek!...

kedd, január 01, 2008

Csak egy dal

Gary Jules - Mad World

All around me are familiar faces
Worn out places
Worn out faces
Bright and early for the daily races
Going nowhere
Going nowhere
Their tears are filling up their glasses
No expression
No expression
Hide my head I want to drown my sorrow
No tomorrow
No tomorrow
And I find I kind of funny
I find it kind of sad
The dreams in which I'm dying are the best I've ever had
I find it hard to tell you
I find it hard to take
When people run in circles it's a very very
Mad world
Mad world
Children waiting for the day they feel good
Happy birthday
Happy birthday
And I feel the way that every child should
Sit and listen
Sit and listen
Went to school and I was very nervous
No one knew me
No one knew me
Hello teacher tell me what's my lesson
Look right through me
Look right through me
And I find it kind of funny
I find it kind of sad
The dreams in which I'm dying are the best I've ever had
I find it hard to tell you
I find it hard to take
When people run in circles its a very very
Mad world
Mad world
Enlarging your world
Mad world

Új nap, új év

...és megint rám szakadt a tanulás. Csak abban bízom, hogy hamar túlleszek az egészen, mindegy, milyen eredménnyel, csak ne érezzem minden nap a kényszert.
A szilveszter remek volt. Nem hittem, hogy olyanokkal találkozom, akik maguk is meglepődtek, hogy találkoztunk :D No, megyek tanulni. Csak lenne végre vége...

BÚÉK! vagy amit akartok

Jó volt. Remekül éreztem magam. Remélem, az évem is ilyen remek lesz...