Weöres Sándor: Harmadik szimfónia

|.

Madárka sír, madárka örül,
míg piros gerendái közül
néz a hatalmas-

Küldd néki töretlen álmodat,
míg magad vagy a vadász, meg a vad,
nem szűnhet kerge futásod.
Győznöd se lehet, veszned se szabad:
a hályogos sürüség alatt
vermed hasztalan ásod.

Kinyílik a táj,
lehunyódik a táj-
az üresség öntözi szélét!
A rét, a liget
itt mind a tied,
de nem lelhetsz soha békét.

Az élettelen avar is röpül.
Ne hidd, hogy a rögben alhass.
Madárka sír, madárka örül,
néz a hatalmas.

A mult se pihen:
új percek méreg-csöppjeiben
elomolva őrzi részét.
A holt vadlúd, bár tolla se lebben,
röpül a zúgó szárnyu seregben
s röptében üli fészkét.

A jövő nem vár, előre arat:
a most ömlő sugarak
a holnapi gyermek
rózsás bőréről csiripelnek.

Ne kérd a veremtől jussodat.
Te vagy a vadász és te vagy a vad
s távol, a hatalmas: az is te magad.
Ő odafönn
merev csillámu közöny,
és sorsba burkolt lénye idelenn
rengés, mely sohasem pihen,
s a két arc: az Igaz és a Van
összefordul mámorosan,
mint a Nap meg a tenger
nézi egymást ragyogó szerelemmel.

Küldd néki töretlen álmodat!
mert szived éber-álma,
mint légen a pára,
átlódul a pályán
s fönn sajog a menny hajnal-koronáján.

Madárka sír, madárka örül,
míg piros gerendái közül
néz a hatalmas-

Kereplőként űzöd körbe magad,
rab vagy, de keserved álma szabad
s igazad az álom, a röpke!
A szikla, ha rávésed jajodat,
többé nem szikla: élő te-magad
s föllibben a fellegekbe!

Kinyílik a táj,
lehunyódik a táj-
az üresség öntözi szélét!
Sugarak izzó füzére alatt
meglelheted százszor sirodat,
mégsem lelhetsz soha békét.

Az élettelen avar is röpül.
Ne hidd, hogy a rögben alhass.
Szél körme kapar a sír körül,
és vallat a fény, a hatalmas.

Te vagy a vadász és te vagy a vad
s a pálya is, minden te magad
-madárka sír, madárka örül-
piros gerendák közül kidagadva
tág szemmel nézel magadra.


||.

Rikolt a páva veled,
tipeg az éjbe veled,
elveszti nyúlt vonalát
a futórózsa veled,

odafönn villámló kútnál
remegő gyöngy közt aludtál-
kikkel egy-éjbe jutottál,
mindannyival oda futnál.

Rikolt a páva veled-
rád-kúszó rózsa remeg,
a mező nyers illata
nedves csókjára pereg.

Sír a liliom,
a sáska is-
hogyha lehetne,
szánna is.
Csak a könny csorog
a szirmon, a fán-
ki merne sírni
igazán?

Ki merne súgni neked
arról, hogy mi lett veled?
melyik ég rejti helyed?
őrzi-e gyöngyeidet?

Ki egét elhagyta, lássa:
habos örvény a lakása,
fedelének éj az ácsa
sötétség a kalapácsa.

Tipeg a páva veled,
remeg a rózsa veled,
fáradtan rád-hajlanak,
megosztják alvó-helyed.

Itt minden örömbe
bogárka vész,
s a fájdalom mélye
tiszta méz.
Hét szín mozog itt
és hang-özön:
egyetlen, arany csend
volt odafönn.

Színek közt gyúl a szemed,
hangok közt zsong a füled-
kivánsz-e bucsuzni, mondd,
vagy itt lenn jobb a helyed?
Odafönn villámló kútnál
remegő gyöngy közt aludtál-
remegő gyöngy közt a kútnál
tán már aludni se tudnál.

Hegyekkel játszik az út,
a tücsök dobja pereg,
rád-kúszó rózsa remeg.
Rikolt a páva veled-


|||.

Tűzhabos, bársonyos tereken át
keresem szárnyának pille-porát.
Ormokon,
kő-fokon
kutatom fátyla nyomát.

Lehelletét szél verte szét,
lángja kormát vas-pohárban
őrzi a sötét.

Jégszirmos hegyeken át,
csatakos völgyeken át
kérlelem, keresem:
ápolná kegyesen
sápadt kis mécsesem fénysugarát.

Ide se lát!
Ide se lát!
Alszik és álmában épít
ablaktalan tükör-palotát!

Hasztalan üldözöm zajban, csendben,
nem érem el soha: itt van bennem,
vad futásommal ő űzi magát,
mécsesem fénye az ő kicsi foglya,
vézna, ijedt fény, mégis beragyogja
a végtelen tükör-palotát.

Rögökön, fellegen, kék vidéken
siető léptemmel el nem érem:
szivemben szövöget
napokat, éjeket
a kinti sokszinű szőnyeget
benn szövi mind,
bennem szőtt szőnyegen
odakinn keresem,
míg ezer mintája szüntelen
körbe kering.

De néha meglátom
-igaz-e vagy álom-
mikor a kerek táj télbe hajolt
s a jeges réteken
minden csak sirverem
s lenn fekszem, földdé vált fekete holt.
Homályos tereken,
idegen egeken
sebzetten bukdos a légen által
és rekedt, színtelen víjjogással
lezuhan a jég alá!
lezuhan a jég alá!
A mélység föllazul,
villogó gyöngy-habot ont
és megint elsimul,
és minden fekete, holt.

Lehelletét
Szél verte szét,
lángja kormát vas-pohárban
őrzi a sötét.

Jég alatt, nem-múló percemen át
őrizem simuló pille-porát.
S a fényben szűntelen
szaladó éveken
tű-fokon
csókolom
ujja nyomát.

Művtöri beadandó

Ezekből írtam beadandót:
http://en.wikipedia.org/wiki/Book_of_Durrow
http://en.wikipedia.org/wiki/Lindisfarne_Gospels
http://en.wikipedia.org/wiki/Book_of_Kells

A Lindisfarne-i kódex lapjai

Szerintem kápráztatóan szépek a képeik.

Off

Nyah, csak annyi, hogy épp nem vagyok annyira jó kedvemben, mint szoktam...


Keresem magam, kop-kop, hol vagyok Én? Keddi Feri atyus után (nem jött el senki, akit ismernék jobban) hazafele ezen agyaltam. Aztán elegem lett, és zenét hallgattam.


Rájöttem, hogy nem vagyok becsvágyó. És nem tudom, mit akarok kezdeni magammal. Mert olyan vagyok, aki csak engedi a dolgokat történni inkább, minthogy beavatkozzon, megzavarja.

ON

Amúgy szép időnk van :)

Koncert

A koncert valami csúcs jó volt :)
7-re odamentünk, viszont azzal szembesültünk, hogy nagy sor áll a bejárat előtt, mert még nem nyitották ki az ajtókat, tehát beálltunk sorba. Fagyoskodtunk. Hideg volt. A hátunk mögött nőtt a sor. Vagy háromnegyed órát álltunk és dideregtünk ott. Végre bent voltunk, az előzenekarra is várni kellett sokat. De azt nem néztük meg, csak a kiszűrődő hangokat hallgattuk. Aztán végre eljött, amire vártunk :) Nagyon jó volt, igazi élmény. Gyakrabban fogok koncertekre járni :) 2 órás koncertet adtak, éjfél előtt nem sokkal végeztek, és pont úgy jött ki a lépés, hogy csak pár percet kellett várnunk a 901-esre, amivel a 956-ost elértük, és az engem hazáig szállított :) Még, még :D

Arany Hold

Valami ilyesmit láttam ma hazafelé jövet. Nagyon szép volt :)
HNE-n voltam, tetszett, megyek még. Egyre szebb lesz az MTT klubhelyisége is, és a biztonsági őrök is megtanulták már 'tókin' nevét :D

Hétfőn megyek erre :)
Hallgassatok jó zenéket ;)
Celtic Woman: The Voice
Epica: Cry for the Moon

Sárga villamospótló

Nem t'om, ki járt mostanság a 18, 19, 41... villamosok vonalán, de érdekes dolgot láthat, ha megteszi. Mondjuk Amival találkozhat reggel, de ez most más téma :) Szóval amin meglepődtem nagyon: villamospótlóként sárga volánbuszok járnak!

Először kicsit furcsállottam, hogy mit keresnek sárga volánbuszok a villamosvágányokon :) Már majdnem villamos, a színe legalábbis stimmel.
Ma felugrottam egy ilyenre, gondoltam, elmegyek vele az Astoriáig, a 47-49-es vonalán. Persze a Rudas fürdőnél esett le, hogy ez nem az a villamospótló :D Szóval a Batthyányig mentem a 19-41 villamospótlóval. Már alig látni villamost a síneken :D Csak a páros számúak járnak (18, 56), ha minden igaz :) Kész röhej :)

Dalok

Nemsokára megjelenik Enya új albuma - And Winter Came.


Trains And Winter Rains című szám az albumról:


Regina Spektor - Ne me quitte pas - hallgattam a lejátszón a "sosem játszott dalokat", ez is benne volt, és megtetszett :)

Lorien - Light of Valinor spanyolok énekelnek angolul kis akcentussal :)

Magunkról vallós

Nólitól kaptam a felkérést a játékra (köszi!), melynek szabályai:

1. Linkeld be azt az embert a blogodba, akitől a körkérdést kaptad.
2. Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.
3. Válassz ki 7 embert, nevezd meg és linkeld be őket a blogodba
4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukon, hogy ők a kiválasztottak.

Hét dolog magamról:
- nem tudok senkire sem haragudni igazán
- mindig sírok, ha valaki meghal. Filmen, könyvben, valóban.
- utálok szerepelni vagy a figyelem középpontjába kerülni
- a könyököm kifele is hajlik egy kicsit
- sosem féltem a kígyóktól, békáktól, de a nagyobb pókoktól tartok
- egy rakat plüssállattal osztom meg esténként az ágyam
- nagyon szeretem hallgatni az emberek saját életélményeit

Hét ember értesítve:
NAD
Acho
Peredhil
Eldamyn
A többieket meg már valaki más értesítette, most ennyi lett a hétből :)

Valami véget ért

Egy élet. Varró Péter tanár úr élete. Számítástechnikát tanított valaha nekem. Nagyon kedveltük. Sose felejtem el, amikor a banketten felkérte a lányokat - nagyon jól táncolt. Erre a dalra jártunk slowfoxot. Köszönöm.

Forró betonon hasalok
Távoli hang csak a gyász
Lassan lüktet egy ér
Fellobog halkan a láz
Sima tenyér a hátamhoz ér
Oh Csak játszik a szél
Tudom már messze vagy rég
Bennem minden halk szavad él

Halott virágok illatát nyögik a fák
És megrázkódik a táj
Valami véget ért, valami fáj...

Ahogy fölém nő az éj
Álmodni nem hagy a vád
Ha becsukom fáradt szemem
Tekinteted az arcomba vág
Szemed tüzénél megvakulok
De lassan újra feljön a Nap
Nélküled semmi vagyok

Halott virágok illatát nyögik a fák
És megrázkódik a táj
Valami véget ért, valami fáj...

Lux perpetua

Requiem aeternam dona eis Domine et lux perpetua luceat eis - Adj Uram örök nyugodalmat nekik és az örök világosság fényeskedjék nekik

Halloween2008

Na, ez jó volt :)
A pakolós brigád érkezése előtt már ott "rágtam a küszöböt" a helyiség előtt, de felszanáltam (izé, ezt nem szerkesztem át. Tehát felhasználtam) ezt az időt egy kis pihenésre :) Aztán 4 óra pakolászás és készülődés meg miegymás után megkezdődött az est. Bevonult az éjkirálynő és éjkirály és versenyre invitáltak, melynek tétje a királyság viselése egy éjszakára. Nagyon ötletes volt, követni kellett a "nyomokat". Az elsőt és a másodikat még az elsők közt találtam meg, de az utolsónál kissé elvesztem, és csak némi segítséggel találtam meg :) Aztán Koppánnyal és Illével járultunk a királyi pár elé, hogy még egy feladatot teljesítsünk, ami az ő szórakoztatásuk volt. Gyorsan kitaláltuk, hogy akkor éneklünk, mégpedig a szellő fúj távol kezdetű dalt :) Borzasztó lett :D Mindegy, nem ezen múlt a végeredmény. A legutolsó feladat pedig az volt, hogy megtaláljuk azt, akit a hold megjelölt :) Na, ez nehezen ment :) Cue homlokán kiszúrtam a holdat, de nem azt keresték, viszont Artemisz nyakán megtaláltam a holdat, és rá is kérdeztem, hogy ő azt mikor szerezte :) Erre Narb és még valaki ugrottak, hogy mondják a megfejtést. De végül én lettem "győztesnek" kihirdetve, és mellém Cue. Szerencsére ez nem járt túl sok kötelezettséggel :D Táncoltam egy keveset, beszélgettem, pókert néztem, játszottam, beszélgettem, hevertem... Kellemesen telt az éj :) 6-ra értem haza, fél 2-ig aludtam :) Szeretlek Titeket :)
Emlékezetes dolgok:
Lom, kosz és por
Figurás muffinok. Telitalálat!
Nyomkeresés
Tuctuc
Koppány töke (a képen) :o)
Jelmezek
Alew a karmaim közt :D
Babzsákok
Hajnali hazaérkezés :)

Van pár rosszul sikerült képem, lehet szörnyülködni. SÚ képei a fórumról elérhetők :)