szombat, szeptember 26, 2009

A történet

Kezdjük a repülőúttal, ami életem első repülése volt. Csodás volt érezni, ahogy a hatalmas gép - Boeing 737-es - felemelkedik velem, és repül! Semmihez sem fogható! Szerencsére ablak melletti helyet kaptam, szóval mindent jól láttam, főleg azokat a csodás felhőket, mindenféle alakzatban! Varsó közelében már besötétedett, mire odaértünk és csodálatosak voltak a fények, mintha kis erecskék lettek volna az utak. A reptéren már vártak rám, onnan irány a kolesz, vacsi és ismerkedés. 22-en voltunk, 17 országból. Én egy horvát és egy szerb lánnyal laktam egy szobában. A kaja tűrhető volt, bár nem túl változatos, főleg az ebéd tekintetében. Menzán ettünk, ahol mindennap ugyanaz volt: zöldségleves, főtt krumpli, káposztasaláta, húsféle és kompótlé. A kurzus végére már nem tudtam ránézni sem. Voltunk céglátogatáson a Mercedes-Benznél, meglátogattuk a Krakkó melletti szélturbinafarmot. Minden este volt valami party, napközben meg előadások vagy egyéb foglalatosságok. Eléggé be voltunk táblázva. Jól el is fáradtam a végére, az utolsó nap sem aludtam sokat, csak kb 3 órát, aztán irány a reptér. Most sem volt semmi gond a becsekkolással. Az egész egy nagy tapasztalatszerzés volt, jó és rossz érzésekkel együtt.

2 megjegyzés:

L.P.L.P.N.A.D. írta...

A jó érzéseket még megérteném, de milyen rossz érzések kerültek a tapasztalataid közé?

Patiszon írta...

Főleg a magányosság érzése, meg a programok aránytalansága miatti rossz érzések. Semmi konkrét.