Nektek milyen céljaitok vannak? Tudtok kölcsönadni egy-kettőt?
Más.
Olvasok blogokat. Ezeket itt balra. Ilyenkor mindig rájövök, hogy nem tartozom a körükbe. Egyik más körbe sem. Mert nem vagyok jó kapcsolatépítő, mert sosem hívok el senkit se vhova, elvagyok mint a befőtt. Csak Nieriellel tartom a kapcsolatot úgy ahogy, de ő már ismer, tudja, hogy ha 2 hétig nem keresem, akkor se felejtettem el teljesen, csak nem tűnik fel, hogy már régen nem beszéltünk. De mostanában igyekszem legalább vele tartani a kapcsolatot. Mert ugyebár legjobb barátnője csak egy van az embernek.
Közben az évfolyamtársaim is érdeklődnek irántam, és leteremtenek, amiért nem írtam üzenetet nekik. Jó lenne elnézni Szolnokra.
Közös program? Hm? Valaki? Jah, tudom, most el vagyok foglalva, írnom kell a diplomamunkámat. Meg itt van Peti is, akivel sok hullámvölgyön vagyunk túl, és még jöhet is pár... A változatosság nem árt - állítólag...
Megyek már aludni, tényleg késő van, holnap (ma) 6-kor szeretnék kelni... (De jó is lenne...)
csütörtök, november 05, 2009
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
12 megjegyzés:
Ú, nekem sok célom van, csak sajnos ritkán tudom őket megvalósítani.
-Szeretnék ezen az egyetemen a lehető leghamarabb diplomát kapni
-Szeretnék vidéken praxist építeni, ott jó állatorvos lenni
-Szeretnék családot, 3 gyereket
Rövid távon önfejlődni szeretnék:
türelmesebb, figyelmesebb akarok lenni, jobban koncentrálni, optikailag valamivel impozánsabbá válni, több időt fordítani másokra, a kézműveskedésre...
Szóval nem hinném hogy ne lennének neked is céljaid, max még nem jöttél rá hogy az egy cél ;)
jah, és ez a társaságokba tartozás: én ott vagyok többnek is a legperemén. (tán 2-nek, 3-nak?) Időnként én is jobb szeretnék valahol, csak egy helyen, csak kicsit központ-széli ember lenni, de rájöttem, hogyaha ácsingózok utána, csak roszabb lesz, így kiélvezem azt amennyire ott vagyok.
Téged mindenki szeret az MTTben, és ha könnyen adaptálódsz a társaságokba, ha egyszer kedved van bárkivel beszélgetni, úgyis sikerül, ne aggódj ;)
jaj, nagyon köszönöm Nóli :)
Igazad van, nekem is vannak ilyen elképzeléseim (diploma, család), csak nem lebegnek célként a szemem előtt...
Önfejlődéshez: sok-sok idő és türelem kell, szóval ezzel kezdd :) Nekem is kell optikai tuning :D
"Téged mindenki szeret az MTTben" :) Még ha nem is igaz, akkor is köszönöm :)
optikailag mindenki szeretne impozánsabbá válni XD De ez tetszik Nóli, lehet ellopom XD
Egyébként én is sokszor érzem ezt, hogy nem tartozok sehová. De, mindazonáltal, némely embereket csak hívni kell, és mennek :D
Ahhoz, hogy valami célként lebegjen a szemed előtt, szerintem leginkább akarni kell. Meg magadat szuggerálni kicsit. :) Nekem épp célként lebeg a szemem előtt az elméleti kémia megtanulása XD
Dinc: Azt hiszem, én is ilyen "csak hívni kell" ember vagyok".
Sok sikert az elm.kémhez :D
Ha túl sok célt adnak kölcsön, passzolhatsz párat nekem is.
Oké, csak adjatok még nekünk :)
Nekem most csak egyetlen cél maradt, mivel a többi szinte magától kezd megvalósulni. Viszont ez az egy most veszélybe került. :( Pont, amikor elhatároztam, hogy képes leszek bármit megtenni érte. :(
célok: mindig van egy-két aktuális - pl. farsangszervezés, felkészülés a bp-i ír sztepp versenyre (hobbiból táncolok, de először lesz Bp-n verseny, miért ne menjek?! :)), meg olyan is ami kitölti az időmet és nem annyira cél (pl. TLV-szervezés). emtétés teeendőkből mint célokból bármikor szívesen adok :PP aztán szeretnék 2,5 év múlva diplomát kapni mindkét szakomon, és addig hatékonyan, jó órákkal kihasználni az egyetemi éveimet. talán inkább tervem van nagyon sok, amelyek fokozatosan megvalósítgatok (pl. amikor kitaláltam, h. ki akarok menni Angliába nyelvtanfolyamra, kimentem, aztán kitaláltam h. felvételizem párhuzamos szakként andragógiára, és felvételiztem). ilyen terv most: megtanulni németül (ez utóbbiért még nem tettem semmit), kimenni ösztöndíjjal valahova fél évre (ez ugye a Főnix meg a 2 szak miatt kicsit bonyi), vagy szeretnék majd egyszer megtanulni néhány társastáncot alap szinten. ami önmagamat illeti, fejlődni kommunikációban, magabiztosságban, társas kapcsolatokban...
néha az is elég cél, hogy élvezd, amit csinálsz, mármint valami egymásra épülő dolgot, amiben érezheted h. fejlődsz: zene, tánc, ének, bármi.
egyébként én sem tartozom bele semmilyen társaságba, de vannak barátaim, akikkel találkozgatok privátban. de tényleg úgy kezd működni az ilyesmi, hogy megkérdezi az ember, h. hé, nincs-e kedved valamikor dumálni egyet. mondjuk érdemes nem a legelfoglaltabb embert kinézni e célra, hogy ne menjen el a kedvünk ha nem jön épp össze. :-)
Kincső: Hát, sok sikert a terveidhez :)
Hm, nem rossz ötlet, majd ha túlleszek pár dolgon, kipróbálom :)
találkozzunk..!
Jó, kereslek :)
Megjegyzés küldése