7vége

Nagyon jó hétvégém volt :)
Kezdődött ott, hogy pénteken segítettem pakolni a TLV döntőhöz cuccokat a raktárból Kincsőék autójába, onnan meg ki a Fészekbe :) Megismerkedtünk pár szimpatikus emberrel :)
Másnap meg élesben is megtapasztaltam, milyen egy ilyen TLV döntő :) Hát, mint a legtöbb rendezvény, kaotikus elemekkel tarkított :) Az épületet ellepte vagy 100 fura jelmezben sétáló fiatal :) Az én szerepem egy feladat kiadása volt, méghozzá az, hogy megadott jelenet/cím alapján egy szoborcsoportot kellett a lurkóknak alkotniuk, melyhez fel kellett használni kreatívan egy oda nem illő tárgyat :) Jókat röhögtünk :D Szerencsére az olvasókat nem zavartuk, bár jópáran megnéztek minket maguknak. Az egyikük ámen, ámen szavakkal reagálta le az eseményeket :D Mások meg azt hitték, íjászverseny van :D Szóval jókat nevettem magamban. A TLV-vel párhuzamosan folyt a gyerekkönyvtárban vmi Meseországos játék, ahol ott volt Meseország Királya és Királynéja, és mi voltunk a kísérete :) Zászlóhordozók, lovagok és udvarhölgyek :) A nap fénypontja az ebéd volt, ekkor mehettünk le a "kajaszobába" elpusztítani azt a rengeteg ételt, amit a versenyzők hoztak :D Nagyon finomakat készítettek, és nagyon belaktam, pedig nem is kóstoltam meg mindent :) Aztán eredményhirdetés és némi rendrakás után mehettünk haza, részemről elég fáradtan.
Itthon összepakoltam, aztán ki a Határ úthoz a fél kilences busz elé. Kisoroszlán a megállóban várt, én meg a karjaiba vetettem magam. Nagyon-nagyon hiányzott, pedig "csak" 1 hét telt el legutóbbi találkozásunk óta. Ott álltunk - illetve ő ült a bicaján - vagy két percet és nem bírtunk kiszakadni egymás öleléséből :) Áhh, annyira jó volt :) Kisoroszlán! (l) Aztán átvette tőlem a hátizsákomat és én ültem fel a cangára :) Így kényelmes volt :D Aztán este filmnézés :) Az Apokalipszist néztük meg, egy olasz filmet a bibliai Jelenések Könyvének egy feldolgozását. Nem volt rossz, amolyan olaszos volt :D Másnap reggel istentisztelet, aztán meg presbiteri továbbképzésre kísértem el Üllőre Kisoroszlánomat. Kicsit hosszúra nyúlt, 2,5 órát kellett ülnünk, de megérte, mert érdekes dolgokat tudtam meg Kálvin életéről és munkásságáról. Aztán ehettünk :D Szendvics, süti és puszedli volt nálam a menő :D Aztán vissza Hozzájuk, majd vezethettem, átugrottunk a szomszéd településre sütiért és sörért. Sütit nem kaptunk, mer bezárt már a cuki, sört a presszóban szereztünk be :P
Másnap a fél nyolcassal jöttem haza, mert azt terveztem, hogy úszni megyek a kerületi usziba, aztán bemegyek egy órámra, de ezekből nem lett semmi, mert hívott Imi, hogy van-e kedvem elmenni a Da Vinci kiállításra ma. Ráértem, mentem, nem bántam meg :) Itt érdemes megnézni a Mona Lisát, mert úgy láthatod ezen a kiállításon, mint sehol másutt, főleg nem élőben, ahol 10 méteres távolból golyóálló üvegen át láthatnád... Olyan közel mehetsz a facsimiléhez, amennyire csak akarsz, sőt, a hátoldalát is megnézheted! Nem is beszélve a sokszorosára nagyított képekről, amiken a legkisebb részlet is jól látható, illetve eredeti színeiben is megcsodálható ez a festmény. És ez csak egy a sok-sok érdekes kiállítási tárgy közül. Legalább 2 órát szánj az egészre, mert megéri az időt. :)