Egy pici kevésbé boldogság...

Egy beszélgetés.
Valaki más: Egyszer megpróbáltam mindent eldobni, hülyeséget csinálni...
V: ...,de nem ment.
V: Többet már nem fogok ilyesmit.
Én: mit????
Én: mit képzelsz?
Én: sosincs minden veszve
nem akarom megint felvonultatni a közhely-táramat, de ez tényleg igaz
lesz még... másik, akit máshogyan fogsz szeretni...
vagy talán ő is visszajön még
nem tudhatjuk a jövőt
de az utat láthatjuk a lábunk előtt..
eh, már megint kezdek hülyeségeket írni.. bocs
megártott nekem valami
V: Inkább írj, mint hallgass.
Én: szóval írok
ha már kaptam rá engedélyt
sok embertől hallottam, hogy voltak már olyan helyzetben, amikor minden kilátástalannak látszik. és csak önnön életük kioltásával tudják megldani a helyzetet
szerencsére, közülük kevesen teszik meg, a legnagyobb megkönnyebbülésemre.
és amikor ezt hallom megrökönyödve állok, és csak azt bírom kinyögni, hogy de miért?
tudod, akik azt hiszik, hogy az élet kioltása megoldás, nagyot tévednek.
mások azt mondják, hogy az öngyilkosság gyávaság, de én nem így gondolom
szerintem, aki öngyilkos lesz, nem tesz magának jót, viszont akik őt kedvelik, szeretik, gondolnak rá, azoknak nagy szomorúságot okoz
egyik tanárom, akivel a banketten letegeződtünk, és aki az iskola egyik kedvence volt, és aki táncolt velem az egyik legszebb Ákos által énekelt számra, és ott maradt hajnalig... szóval ő megtette.
az most nem lényeges, hogy miért, de énbennem, amikor meghallottam, szóval, még most is sírok
de nem is erről akartam igazán szólni, hanem a jövőről
hogy hiába tűnhet reménytelennek is a helyzet
hiába látszik úgy, hogy minden és mindenki összeesküdött ellened
és hogy nem látsz magad előtt semmit, amiért még küzdeni érdemes
akkor is vannak olyanok, akik gondolnak rád, mégha te nem is gondolod
még akkor is ott a jövő, ami mindent megváltoztathat
most a Király visszatér jelenete van előttem
amikor már azt hisszük, minden elveszett, jön valami, és a nagy szorongás, szomorúság, boldogtalanság hirtelen az ellenkezőjébe csap
mert van még a világon dolog, amiért érdemes küzdeni, élni
mert az élet küzdelem
meg kell vívnunk a magunk harcait, de az élet nem állít elénk olyan feladatot, amit ne tudnánk megoldani, mégha segítséggel is
azt akarom, hogy légy boldog, de ez csak akkor megy, ha te is akarod
nagyon
és nem törődsz azzal, hogy most mennyire nehéz
elintézed, véghez viszed a terveidet
mert úgy érzem, mindenkinek van az életében olyan időszak, olyan pár év, hónap, vagy akár egyetlen pillanat is, amiért érdemes élni
amiért érdemes küzdeni, és kitartani
csak azért a pár pillanatért, amit felhőtlen boldogságban tölthetünk el
vagy éppen azért az élményért, ami meghatározó lesz következő éveinkben
mert sokkal több van előre, mint hátra
fiatalok vagyunk és bohók
de majd visszatekintve látjuk, hogy mi mennyit ért, és aminek most nem tulajdonítunk nagy értéket, még válhat arannyá
...
huh, régen írtam ennyit egyvégtében..

V: köszönöm, hogy mindezt elmondtad