Leltár

Leltár miatt zárva - olvasod ajtómon. De azért megszokásból vagy csak véletlenül lenyomod a kilincset - és meglepetésedre enged a zár. Bekukkantasz, egy padlószőnyeges szobát látsz, tele mindenféle tárggyal, ahogy a kinti fény rávetül. Lassan belépsz, felkapcsolod a lámpát, majd becsukod az ajtót. Körbenézvén először úgy tűnik, még nem készült el a leltár, de ahogy jobban megnézed, egyfajta rendezettségre lelsz. Rögtön az ajtó mellett egy zöld füzetet veszel észre. Belelapozol. Ezt olvasod:

LELTÁR
22 év, 8035 nap, 385680 óra...
Ebből:
- 2 év óvoda
- 6 év 2 iskola
- 6 év gimnázium
- 4 év egyetem (folyamatban)
Tárgyak (időrendben):
- 1 virágos takaró
- 1 plüss kutya
- 1 pislogós baba
...

Majd hosszú felsorolás következik, de ez téged nem érdekel, leteszed a füzetet, inkább körbenézel. A falak mentén polcok és szekrények vannak, a plafonon lovas plakátok és rajzok, a szoba túlvégén a jobb sarokban rengeteg plüssállatka, mellette négy pad. A plüssök és babák egy takarón fekszenek, melyen halványan kék is rózsaszín virágokat fedezel fel. A puha kutyák, lovak, delfinek tetején egy plüss borz trónol. Rögtön mellette egy kis pad, apró piros székkel. A padon színes zsírkréták, egy kis pohár vízzel és sok rajz, mindegyik sarkában egy sárga csibe. Egy-két fénykép, keresztnevek. A következő padon ceruzák, tollak, szolfézs füzet, egy nagyobb pohár, félig tele vízzel, olvasókönyv, vonalzó, matematika könyvek, egytől hatig, Hegedűiskola és a földön egy hegedűtok. Aztán ezek mellett egy nagyobb asztalon még füzetek, némelyiken 1-2 szívecske, lapok, körzők, könyvek, egy üveg vízzel, fényképek, nevek... Vigyázz, ráléptél egy lapra: "gratulálunk, felvételt nyertél a BME-VEK vegyészmérnöki szakára". Ezt a harmadik padon levő kupac tetejére teszed, ott jó helyen van, lezárva azt a korszakot. Itt nagyobb szünet, egy egész más világ: lapok lapok hátán, egyiken egy nagy szív, számos fura képlet, 1-2 könyv, egy index, sok toll, kémcsövek, lombikok, furcsa foltos köpeny, kóruskották és ismét pár fénykép, sok új arc.
De egy, akinek a képe mindeddig végigkísért: Zsuzsanna, azaz Nieriel. De ez már egy másik történet.
És ismét egy üveg, félig vízzel. Jobban megnézed. Nem tiszta víz. Könnyek... Alatta egy cetli, elolvasod:

esőcsepp-könnyem legördül arcomon
majd sós társai követik ez úton
magamban sírok, csendben, halkan
nehogy a világot megzavarjam. (P)

Jobbra fordulsz, itt egy nagy könyvespolcot látsz, rengeteg könyvvel: A kis herceg, Micimackó, Mikszáth, kötelezők, L.L.L., Goldenlane, Asimov... Pillantásod arrébb vándorol. Egy külön szekrényben Tokien: A gyűrűk ura, A szilmarilok, A babó, alatta számos kép, "MTT" és "Synithos" felirattal, nevekkel: Peredhil, Ratzkha, Eldamyn, Artemisz, Ankalimon, Cueddo, gilz, Kincső, Estel, Lamy, Drímör, Rabyn, icke, Ery... Emericus. A saját nevedet is megpillantod.
Itt vannak az utolsó három év nyarának tábori emlékei is: szürke sál, ezüst sál, mélylila kendő. Igen, három nép: Andustar, Szürkerévi tündék, Ezüstkristály.
Most hátat fordítasz ezeknek, és a szemközti falon sok-sok apró mütyürt veszel észre: lovak, kicsi dísztárgyak, tobozok, szárított levelek, kövek, nyakláncok, karkötők... Az egyiket én fűztem gyöngyből Csödén, egy kis zalai faluban egy kézműves táborban, egy másikat meg a barátnőmtől, Lantasírieltől, Anikótól kaptam.
E mellett videó- és magnókazettákat, CD-ket, DVD-ket pillantasz meg. Az alsó polcokon Tom és Jerry, Hupikék törpikék, Vuk, Este jó... Feljebb A gyűrűk ura, Star Trek, Mátrix, Táncoló talpak, Equilibrium, After Crying, Sólyomfi, Blind Guardian, Enya és még sok ismerős és ismeretlen cím.
Ettől balra egy sötétbarna szekrényt látsz, kinyitod csikorgó ajtaját. Orvosi igazolásokat, ragtapaszokat és egy gipszet látsz az alsóbb polcokon. A legfelsőn, ami egyben a legnagyobb is hosszú, átlátszó műanyag csöveket, egy üvegben sötétvörös folyadékot és lapokat pillantasz meg. Az utolsó lapon ezt olvasod: kórházi zárójelentés;... pneumothorax. Bár csak tíz nap volt, de... sokkal többnek tűnt... Becsukod a szekrényt, és még a kulcsot is elfordítod a zárban. Úgy érzed, ennyi elég is mára. Elindulsz kifelé. A leltáros füzet hátoldalán még meglátsz néhány sort:

Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már. (J. A.)

Leoltod a villanyt, kilépsz az utcára és folytatod az utadat másokhoz...