Varázsos vasárnap

Jujj de jó volt, tegnap találkoztam Niellel! Annyira remek, hogy csak na :)
Ma meg megnézzük Az operaház fantomját a Kossuth téren. Aztán hétfőn irány Verőce :)))

Itt az a vers, amiről írtam az előbb:
Mélységesen sekély víz
Partot aprít, követ visz
Homokba írva szerepel
A sosem látott tiszta jel
Sorsát ugyan ki írja meg?
Hullámok unos zenéjében
Öröktől fogva és örökkétig
Elrendelt végzet ez mégis.

Mellé a margóra írva: Nem tudom, mi ez. És tényleg nem. CSak úgy jöttek a szavak.

Aztán egy másik, az Ölelések c. sorba:
5. ef.
Felém léptél nyílt szíveddel
Mellé kitárt két kezeddel
Furcsállottam. Mire véljem?
Nekem szólna ölelése?

Engem zártál karjaidba
Nem másnak szól ez a 'hiba'
Mosolyogva köszöntél rám
Bennem barátra találtál.

(biztos olvassa, akiről szól)

Mára ennyi, na meg annyi, hogy ismét Nierielnél vagyok, csak nélküle, mert Ő még mindig Tihanyban gürcöl, de megengedte, hogy használjam a netét. Köszi ;)