vasárnap, szeptember 09, 2012
Thomas William Hiddleston alias Prince Hal/Henry IV, Loki, and himself :)
Előre is elnézést, ez egy csupa kép bejegyzés lesz. Ő az első színész, akit nagyon kedvelek.
szerda, szeptember 05, 2012
"Mindent akarok én"
Aranyhaj és a nagy gubanc. Most néztem meg azt hiszem harmadjára, és még mindig nagyon odáig vagyok érte. Jók a zenék, dalok, a karakterek. Elnézném még egy darabon :)
Szeretem a rajzfilmeket :)
hétfő, augusztus 20, 2012
Csak egy meglátás
Most jutott eszembe, hogy a neten keresztül lefolytatott beszélgetéseim több, mint 90 %-át fiúkkal, férfiakkal történik. Gondolkodtam, hogy miért is van így, és nem jutottam biztos következtetésre. Ti mit gondoltok?
hétfő, augusztus 13, 2012
Tolkien Tábor 2012 - egy élménybeszámoló
Tegnap véget ért a 2012-es Tolkien tábor. Mint minden tábor után, idén is azt éreztem, hogy maradtam volna még, és többektől is hasonlót hallottam.
Idén is szervező voltam, csak nagyobb felelősséggel, mint tavaly. Az idei koncepció, miszerint nincsenek külön rendek és csapatok, véleményem szerint jól sült el. Az előzetes szervezés fázisában aggódtam, hogy mi lesz. Jobban le is voltam terhelve, mint tavaly, mert jóval több dolgot kellett megterveznem. A szervezőtársaimmal sem volt minden egyszerű (evvel számoltam :)), de ez nem hatott ki végül a táborra.
Már az odajutás kalandos volt, kissé későn indultunk Márkkal, két Tesco körút és a bepakolás után 50 km-ig jutottunk el, ahol felforrt az autó hűtővize, mert elromlott a ventilátor. Ankalimon jött értünk (ezer hála neki!), miután kipakolt a táborban, majd nagy adag késéssel beérkeztünk. A csapatidők jó hangulatban teltek, jó volt a koncepció, hogy a csapattagok eldönthetik, hogy hova szeretnének menni, mivel párszor háromfelé váltunk. Morko tökéletes identitás-alap volt. Örülök, hogy Márkkal és Gergővel ötleteltünk rajta, és hogy végül ekkora hős lett :)
Gyönyörű volt a környék, még szívesen mentem volna kirándulni. A Petőfi-kilátóhoz tett nagy kirándulás jól kifárasztott minket. A hármas-forrásnál is gyönyörű környezet várt minket, a forrás jó vizű volt. A visszhang-dombra kétszer is elmentem, egyszer a szabadidőben. Varázslatos volt hallani a visszhangunkat, ahogy megkerülte a hegyet.
Némi negatívum, ami nem zavart engem igazán: ivóvíz csak pár helyen volt - mivel alapból is palackból iszom a csapvizet, egyáltalán nem zavart, hogy néha arrébb kellett sétálni érte. Meleg víz nekem mindig jutott a fürdésekkor.
A keretjáték lassan indult be, nem volt erős kezdés, csak utalgatások. Engem alapvetően nem érdekel a keretjáték, bár rám is hat és többet ad a táborhoz, a hangulathoz. Ahmát majdnem megsirattam, a sárkánytól meg féltem. Szegény Adába kapaszkodtam, mikor közeledett :)
A félig főtt krumpli viszont zavart. A felét ott is hagytam. Meg kicsit fura volt reggelire a tejbegríz. Amúgy meg nekem nem kell napi két meleg étkezés. Hiányzott a gyümölcs és a zöldség mennyisége sem volt számomra kielégítő. Viszont a gyros frenetikusan jó volt!
Csodálatos csapatom volt, örülök, hogy ilyen sokan voltunk és hogy jöttek, és csapatdarabunk is lett, amit eredetileg nem terveztünk, és nagyon jól sikerült.
Az utolsó esti buli is remek volt, rég táncoltam ennyire önfeledten :)
Köszönet mindenkinek, aki ott volt, külön köszönet a rengeteg ölelésért, amit kaptam, azokból sosem elég!
Amit kifeledtem, azt majd még ideszerkesztem ez alá a sor alá :)
Szeretnék idetenni egy listát csupa jó dolgokból:
a tábort körülvevő erdő, patak a táborban, visszhang-domb, Petőfi-kilátó, gombák,
cuki állatok a táborban (lovak/pónik, kutya, csüngőhasú malac, kismalacok, baromfik),
hullócsillagok,
Morko,
gyros vacsira,
ölelések, emberek,
utolsó esti buli,
tábortüzes éneklés,
Dodie ébresztő zenéi,
Mosolyucca (bár csak egyszer tudtam meglátogatni),
(és még folytatódni fog a sor...)
Dicsőség Morkónak!
Idén is szervező voltam, csak nagyobb felelősséggel, mint tavaly. Az idei koncepció, miszerint nincsenek külön rendek és csapatok, véleményem szerint jól sült el. Az előzetes szervezés fázisában aggódtam, hogy mi lesz. Jobban le is voltam terhelve, mint tavaly, mert jóval több dolgot kellett megterveznem. A szervezőtársaimmal sem volt minden egyszerű (evvel számoltam :)), de ez nem hatott ki végül a táborra.
Már az odajutás kalandos volt, kissé későn indultunk Márkkal, két Tesco körút és a bepakolás után 50 km-ig jutottunk el, ahol felforrt az autó hűtővize, mert elromlott a ventilátor. Ankalimon jött értünk (ezer hála neki!), miután kipakolt a táborban, majd nagy adag késéssel beérkeztünk. A csapatidők jó hangulatban teltek, jó volt a koncepció, hogy a csapattagok eldönthetik, hogy hova szeretnének menni, mivel párszor háromfelé váltunk. Morko tökéletes identitás-alap volt. Örülök, hogy Márkkal és Gergővel ötleteltünk rajta, és hogy végül ekkora hős lett :)
Gyönyörű volt a környék, még szívesen mentem volna kirándulni. A Petőfi-kilátóhoz tett nagy kirándulás jól kifárasztott minket. A hármas-forrásnál is gyönyörű környezet várt minket, a forrás jó vizű volt. A visszhang-dombra kétszer is elmentem, egyszer a szabadidőben. Varázslatos volt hallani a visszhangunkat, ahogy megkerülte a hegyet.
Némi negatívum, ami nem zavart engem igazán: ivóvíz csak pár helyen volt - mivel alapból is palackból iszom a csapvizet, egyáltalán nem zavart, hogy néha arrébb kellett sétálni érte. Meleg víz nekem mindig jutott a fürdésekkor.
A keretjáték lassan indult be, nem volt erős kezdés, csak utalgatások. Engem alapvetően nem érdekel a keretjáték, bár rám is hat és többet ad a táborhoz, a hangulathoz. Ahmát majdnem megsirattam, a sárkánytól meg féltem. Szegény Adába kapaszkodtam, mikor közeledett :)
A félig főtt krumpli viszont zavart. A felét ott is hagytam. Meg kicsit fura volt reggelire a tejbegríz. Amúgy meg nekem nem kell napi két meleg étkezés. Hiányzott a gyümölcs és a zöldség mennyisége sem volt számomra kielégítő. Viszont a gyros frenetikusan jó volt!
Csodálatos csapatom volt, örülök, hogy ilyen sokan voltunk és hogy jöttek, és csapatdarabunk is lett, amit eredetileg nem terveztünk, és nagyon jól sikerült.
Az utolsó esti buli is remek volt, rég táncoltam ennyire önfeledten :)
Köszönet mindenkinek, aki ott volt, külön köszönet a rengeteg ölelésért, amit kaptam, azokból sosem elég!
Amit kifeledtem, azt majd még ideszerkesztem ez alá a sor alá :)
Szeretnék idetenni egy listát csupa jó dolgokból:
a tábort körülvevő erdő, patak a táborban, visszhang-domb, Petőfi-kilátó, gombák,
cuki állatok a táborban (lovak/pónik, kutya, csüngőhasú malac, kismalacok, baromfik),
hullócsillagok,
Morko,
gyros vacsira,
ölelések, emberek,
utolsó esti buli,
tábortüzes éneklés,
Dodie ébresztő zenéi,
Mosolyucca (bár csak egyszer tudtam meglátogatni),
(és még folytatódni fog a sor...)
vasárnap, július 22, 2012
Álmok
Táboros álom - nem az első, nem az utolsó... Már hónapokkal ezelőtt álmodtam MTT táborról, mindenfélét, össze-vissza, de ez a mostani eléggé összefüggő maradt.
Tehát már a táborban voltunk, az első vagy a második napon. Az első csapatalkalmat valahogy kihagytam, gondolván arra, hogy a kirándulósok amúgy is elfoglalják majd magukat. Egy patak mellett voltam, ami fölé fa hajlott, arra másztam fel. Aztán megnéztem a felső folyást, és ott már messziről láttam, hogy úgy zubog a víz, mintha egy bővizű hegyi patak zúgója lenne. Lejjebb viszont nyugodt volt, egészen egy vízesésig. Aztán jött a csapat - valahogy megtaláltak. De csak beszélgettünk. Aztán visszamentem a házba, ami jókora volt, egylégterű, és a legtávolabb volt a zuhanyzóktól. Itt a wc eldugult, ezért az egész ház alja megtelt szutyokkal. Mentem szólni az egyik táborvezetőnek, de nem találtam. És végig azon aggódtam, hogy akkor most holnap tudok-e majd menni kirándulni. Nem volt jó. Szerintem már izgulok a tábor miatt :D
Amúgy azt álmodtam ezután (azt hiszem, felébredtem közben), hogy egy kórház-félében vagyok, amolyan kutatócentrum, okos gyerekek számára (utólag kicsit a Kaméleon filmsorozatra emlékeztet - emlékszik még arra egyáltalán valaki?). Ezt az épületet megtámadták, puskákkal lövöldöztek, helikopterrel menekültünk.
Az elfoglalt részt már használták is, én megkerestem a gyerekeket (és csibéket?), hogy kivigyem őket, de csak 4-et találtam, és át kellett mennem a másik szárnyba, mert tudtam, hogy ott vannak a többiek. Odafele menet a "frontvonalba" kerülten és egy sor lövedék süvített el mellettem, míg átjutottam. Fehér köpenyben voltam, és nem tűntem fel. Egy nagy aulába értem, felmentem a lépcsőn, de ott megállított egy nővér, hogy át kell öltöznöm, ha tovább akarok menni. Újra lementem, és kerestem az öltözőt, de nem találtam. Egy másik lépcsőn is felmentem, ahol ugyancsak megállított egy másik nővér, de ő nem volt annyira határozott, és nem tudta, hogy hol az öltöző. Jött egy orvos is, és beszélgettünk, hogy akkor most átengednek-e kivételesen, vagy sem. Én meg tudtam, hogy lassan kifogyok az időből, és kudarcot vallok a mentésben. Majd felébredtem.
Tehát már a táborban voltunk, az első vagy a második napon. Az első csapatalkalmat valahogy kihagytam, gondolván arra, hogy a kirándulósok amúgy is elfoglalják majd magukat. Egy patak mellett voltam, ami fölé fa hajlott, arra másztam fel. Aztán megnéztem a felső folyást, és ott már messziről láttam, hogy úgy zubog a víz, mintha egy bővizű hegyi patak zúgója lenne. Lejjebb viszont nyugodt volt, egészen egy vízesésig. Aztán jött a csapat - valahogy megtaláltak. De csak beszélgettünk. Aztán visszamentem a házba, ami jókora volt, egylégterű, és a legtávolabb volt a zuhanyzóktól. Itt a wc eldugult, ezért az egész ház alja megtelt szutyokkal. Mentem szólni az egyik táborvezetőnek, de nem találtam. És végig azon aggódtam, hogy akkor most holnap tudok-e majd menni kirándulni. Nem volt jó. Szerintem már izgulok a tábor miatt :D
Amúgy azt álmodtam ezután (azt hiszem, felébredtem közben), hogy egy kórház-félében vagyok, amolyan kutatócentrum, okos gyerekek számára (utólag kicsit a Kaméleon filmsorozatra emlékeztet - emlékszik még arra egyáltalán valaki?). Ezt az épületet megtámadták, puskákkal lövöldöztek, helikopterrel menekültünk.
Az elfoglalt részt már használták is, én megkerestem a gyerekeket (és csibéket?), hogy kivigyem őket, de csak 4-et találtam, és át kellett mennem a másik szárnyba, mert tudtam, hogy ott vannak a többiek. Odafele menet a "frontvonalba" kerülten és egy sor lövedék süvített el mellettem, míg átjutottam. Fehér köpenyben voltam, és nem tűntem fel. Egy nagy aulába értem, felmentem a lépcsőn, de ott megállított egy nővér, hogy át kell öltöznöm, ha tovább akarok menni. Újra lementem, és kerestem az öltözőt, de nem találtam. Egy másik lépcsőn is felmentem, ahol ugyancsak megállított egy másik nővér, de ő nem volt annyira határozott, és nem tudta, hogy hol az öltöző. Jött egy orvos is, és beszélgettünk, hogy akkor most átengednek-e kivételesen, vagy sem. Én meg tudtam, hogy lassan kifogyok az időből, és kudarcot vallok a mentésben. Majd felébredtem.
csütörtök, július 12, 2012
vasárnap, július 08, 2012
Padlás
A Youtube-on végig lehet nézni 11 részletben. Én tegnap megtettem. Jujj, nagyon. Persze meg is könnyeztem.
Szereposztás:
Rádi: Kaszás Attila
Süni: Igó Éva
Nagyi: Tábori Nóra
Révész: Hegedűs D. Géza
Lámpás: Rudolf Péter
Pápai Erika, Méhes László, Rácz Géza, Balázs Péter
És valószínűleg kimaradt innen pár szereplő, utána kéne nézni, kik is voltak.
Amúgy meg közeleg a tábor!!!
Szereposztás:
Rádi: Kaszás Attila
Süni: Igó Éva
Nagyi: Tábori Nóra
Révész: Hegedűs D. Géza
Lámpás: Rudolf Péter
Pápai Erika, Méhes László, Rácz Géza, Balázs Péter
És valószínűleg kimaradt innen pár szereplő, utána kéne nézni, kik is voltak.
Amúgy meg közeleg a tábor!!!
vasárnap, július 01, 2012
Repülőgépek színei
Ma voltam Anyummal a maglódi úti piacon, ahol minden 5. percben elszállt felettünk egy repülőgép. Felnéztem, és jól láttam a jellegzetes farokmintázatot és néha még a repülőgép oldalára is rá volt írva, hogy milyen légitársasághoz tartozik. Gondoltam, összegyűjtöm a Budapesten leszálló légitársaságok mintázatait, de rátaláltam egy oldalra, ahol könnyen meg lehet nézni, hogy épp melyik légitársaság gépe szállt el felettünk: budairport.info/airlines
Ennek segítségével beazonosítottam egy Airfrance gépet. A többit meg már ismertem, amit ma láttam :)
Ennek segítségével beazonosítottam egy Airfrance gépet. A többit meg már ismertem, amit ma láttam :)
hétfő, június 25, 2012
Vallomás
Nem tudom fenntartani a kapcsolataimat. Egyszerűen nem keresem a barátaimat. Nincs meg bennem a természetes érdeklődés irányukba. Pedig igazán kedvelem őket, szívesen találkozok velük, csak. Csak ilyen vagyok. Meg néha meg azért nem nyitok rá valakire chaten/msn-en/skype-on, mert úgy gondolom, másokkal biztosan szívesebben beszélgetnének.
Mostanság eléggé változóban vagyok. Legalábbis azt érzem, hogy néha nem ismerek magamra. Mintha most kamaszodnék. Ez még igaz is lehet, mivel nem volt kamaszkorom. Nem mondtam ellent a szüleimnek, nem csináltam se nagy, se kis hülyeségeket. Jó kislány voltam/vagyok.
Keresem magam. Ha valaki megtalálna, szóljon.
Mostanság eléggé változóban vagyok. Legalábbis azt érzem, hogy néha nem ismerek magamra. Mintha most kamaszodnék. Ez még igaz is lehet, mivel nem volt kamaszkorom. Nem mondtam ellent a szüleimnek, nem csináltam se nagy, se kis hülyeségeket. Jó kislány voltam/vagyok.
Keresem magam. Ha valaki megtalálna, szóljon.
szerda, június 20, 2012
Hétvége - MTT szülinap
10 éves lett az MTT. Nagy idő, ha azt nézzük, hogy honnan indultunk.
Én csak 2004-ben kerültem az MTT közelébe. Emlékszem, hogy megnéztük barátnőimmel a filmet, kölcsönkaptuk a könyvet az osztályfőnökünktől. Én akkor még csak az origo A gyűrűk ura fórumára vetődtem el. Ott ismerkedtem meg Vardával, ő mutatta meg a tolkien.hu fórumot. Az első találkozásom az MTT-vel a 2003-as LEP volt. Bár akkor egyáltalán nem tudtam, hogy mi is az MTT. Aztán a következő LEP-en is ott voltam. Viszont az első igazi találkozás a 2004-es farsang volt. Az nagyon emlékezetes volt számomra, mert senkit sem ismertem, csak a barátnőmet, akivel együtt mentünk el az ipartestület székházába. Még a jelmezversenyen is szerepeltünk, tündéknek öltöztünk. Itt ismerkedtem meg Peredhillel, aki aztán táncolni is felkért, és ő volt az, aki Beltaine-re is elvitt. Az egyfajta sokk volt nekem, mert életemben annyi puszit még nem adtam és nem kaptam, mint akkor. Peredhil mindenkinek bemutatott, voltunk vagy ötvenen. És innentől nem volt megállás :) Jártam a Tolkien Klubra, ami az Eötvös kollégiumban volt, aztán az első táborom a 2005-ös várgesztesi volt - nagy élmény :) És még itt vagyok. Sőt, "szintet léptem", a tavalyi és az idei táborban is a kiránduló rendet/csapatot vezet(t)em.
Amit köszönhetek a Társaságnak:
- hogy vannak. Ennyi.
- a táborokat egytől-egyig, bár 2005 óta kettőt ki kellett hagynom.
- a barátokat, akiket ott ismertem meg.
I love you MTT :)
Én csak 2004-ben kerültem az MTT közelébe. Emlékszem, hogy megnéztük barátnőimmel a filmet, kölcsönkaptuk a könyvet az osztályfőnökünktől. Én akkor még csak az origo A gyűrűk ura fórumára vetődtem el. Ott ismerkedtem meg Vardával, ő mutatta meg a tolkien.hu fórumot. Az első találkozásom az MTT-vel a 2003-as LEP volt. Bár akkor egyáltalán nem tudtam, hogy mi is az MTT. Aztán a következő LEP-en is ott voltam. Viszont az első igazi találkozás a 2004-es farsang volt. Az nagyon emlékezetes volt számomra, mert senkit sem ismertem, csak a barátnőmet, akivel együtt mentünk el az ipartestület székházába. Még a jelmezversenyen is szerepeltünk, tündéknek öltöztünk. Itt ismerkedtem meg Peredhillel, aki aztán táncolni is felkért, és ő volt az, aki Beltaine-re is elvitt. Az egyfajta sokk volt nekem, mert életemben annyi puszit még nem adtam és nem kaptam, mint akkor. Peredhil mindenkinek bemutatott, voltunk vagy ötvenen. És innentől nem volt megállás :) Jártam a Tolkien Klubra, ami az Eötvös kollégiumban volt, aztán az első táborom a 2005-ös várgesztesi volt - nagy élmény :) És még itt vagyok. Sőt, "szintet léptem", a tavalyi és az idei táborban is a kiránduló rendet/csapatot vezet(t)em.
Amit köszönhetek a Társaságnak:
- hogy vannak. Ennyi.
- a táborokat egytől-egyig, bár 2005 óta kettőt ki kellett hagynom.
- a barátokat, akiket ott ismertem meg.
I love you MTT :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
