Jaja, jól kezdődött a nap, amikor a Kísérletek tervezése órán a tanár helyettese (Emese, egy drága lány, volt vegyműv laborvezetőm) ismertette a követelményeket: 5 zh-t írunk, ebből 3 legjobbat veszik figyelembe. Az elsőt pedig ma írtuk az óra végén. Valszám :S De azért nagyjából ment. Holnap találkozom Emericusszal végre :) Az utóbbi időkben egyre jobban hiányzott. Aztán szombaton farsang :) Remélem, legalább olyan jó lesz, mint a tavalyi :)
Holnap is csak 1 órám lesz, szóval egész jó az órarendem :) De majd a vizsgaidőszakban besűrűsödnek a dolgok... lesz szigorlat is, bár attól kevésbé tartok, mint pl. a szervestől. De majd meglátjuk, ráérek még ezekkel foglalkozni :D
csütörtök, február 14, 2008
kedd, február 12, 2008
Zene
Egy kis zene a fülnek és a léleknek :)
Ha Firefoxod van, akkor le tudod állítani, ha IE, akkor addig szól, amíg el nem navigálsz innen. Ha van vkinek ötlete, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, szeretettel várom :)
Ha Firefoxod van, akkor le tudod állítani, ha IE, akkor addig szól, amíg el nem navigálsz innen. Ha van vkinek ötlete, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, szeretettel várom :)
hétfő, február 11, 2008
Az első óra
Túl vagyok az első megpróbáltatáson, a hajnali 6-kor kelésen :) A busz megajándékozott egy 25 perces úttal, ami egy hétfő reggeli csúcsforgalomban rekord :) Gyógyszerek órán rengetegen voltunk. De kibírhatónak tűnik az óra, ráadásul zh-kon lehet megajánlott jegyet kapni :) Juhééé, egy vizsgával kevesebb :) No, megyek ebédelni.
vasárnap, február 10, 2008
Az utolsó nap
... a tanítás kezdete előtt.
A Macskafogó 2 nem volt nagy durranás, nosztalgiából meg lehetett egyszer nézni. Az első hangulata vhogy nem került bele... De sebaj, nem volt azért rossz :) Emericus is az elsőt preferálta :) Aztán csütörtökön végül tényleg pihi volt, itthon maradtam, nem sok mindent alkottam :D Aztán pénteken Emericusszal találkoztam, szombaton meg parti volt :) Olyan jó, hogy olyan sokan eljöttek :) Köszönöm :) Remélem, az activity is tetszett azért mindenkinek :) Köszönöm az "egyetemista szekció" pótolhatatlan segítségét az előkészületekben és hogy elviselték az "MTT-s szekciót" :D Ez utóbbiaknak meg köszi, hogy elpakolni segítettek :) Szeretlek mindannyiótokat :)
Utána meg egy kis Sirius Emericusszal :) Aztán ma reggel korrepetálás, majd egy kis házimunka és net.
Aztán holnap reggel 8:15-kor Gyógyszerek óra :P
A Macskafogó 2 nem volt nagy durranás, nosztalgiából meg lehetett egyszer nézni. Az első hangulata vhogy nem került bele... De sebaj, nem volt azért rossz :) Emericus is az elsőt preferálta :) Aztán csütörtökön végül tényleg pihi volt, itthon maradtam, nem sok mindent alkottam :D Aztán pénteken Emericusszal találkoztam, szombaton meg parti volt :) Olyan jó, hogy olyan sokan eljöttek :) Köszönöm :) Remélem, az activity is tetszett azért mindenkinek :) Köszönöm az "egyetemista szekció" pótolhatatlan segítségét az előkészületekben és hogy elviselték az "MTT-s szekciót" :D Ez utóbbiaknak meg köszi, hogy elpakolni segítettek :) Szeretlek mindannyiótokat :)
Utána meg egy kis Sirius Emericusszal :) Aztán ma reggel korrepetálás, majd egy kis házimunka és net.
Aztán holnap reggel 8:15-kor Gyógyszerek óra :P
szerda, február 06, 2008
Mozgalmas napok + 5 könyv
Egyelőre tartom magam a tervemhez, és minden nap elmegyek valahova :) Hétfőn Sólyomfi "koncerten" voltam Anyummal és Nieriellel, kedden koriztunk a műjégen: Öcsém, Nieriel és barátja, Emericus és én :) Ahhoz képest, hogy először volt jégen, egészen jól ment Emericus :) Alig tudtam utolérni :D Este pedig Artemisznél voltam, patkányokat simogattam :) Hogy milyen édes volt Bögre és Chomsky :)
Meg hogy mennyit röhögtünk :D Gombostű :D Meg öhh, mi is volt... talán... áh, ehhez én kevés vagyok. Mármint a memóriám. Csak arra emlékszem, hogy potyogtak a nevetéstől a könnyeim :) Rég nevettem ilyen jót :) Megfigyeltem, hogy Ben alig szólt. Illetve egyáltalán nem emlékszem, hogy megszólalt volna. Mondjuk én se beszéltem sokat. De magamat már ismerem annyira, hogy tudjam, ilyen nagy (9) társaságban nem szoktam megszólalni. Inkább bölcsen (gyáván?) hallgatok. Meg azt érzem, hogy nagyon le vagyok maradva a kapcsolatok terén. A ki kivel van éppen kérdés sosem érdekelt, csak ha ez az alaptéma, akkor kicsit fura, hogy jé, tényleg ők? Meg hogy óh, hát, nem is tudtam. De persze mindezt csak gondolom. Meg a másik véglet, amikor a "régmúltról" (2004) beszélnek. De ez tényleg nem zavar :)
Ma meg megnézem a Macskafogó 2-t :) Csütörtökön meg még nem tudom :D Lehet, hogy pihenek :) Pénteken nem lesz sajna Synithos. Szóval valamit akkorra is ki kell találjak :D
----
Jah, Dorw blogján olvastam, hogy írjam le az elmúlt év 5 legjobb könyvét. Na, ha én arra emlékeznék, hogy pont tavaly mit olvastam, akkor jó lenne :D Sajnos, nem sokat olvastam, emlékeim szerint. Szóval ez az 5 sem biztos, hogy tavalyról van.
Jane Austen - Tartózkodó érzelem
Kedves kis könyvecske, kiszámítható a végkifejlet, ha ismeritek Jane Austen írásait :) Meg az volt nagy plusz, hogy pont akkor adták az m1-en, amikor én befejeztem a regényt :)
Vas Zoltán: 888 humoros aforizma
Ez azért, mert ez a könyvecske csempészett humort a napjaimba, amikor a kórházban feküdtem.
Itt vagyok bajban, mert erre a két könyvre emlékszem, amit biztosan tavaly olvastam. Inkább írok olyanokat, amiket szeretek :)
Tolkien: A Gyűrűk Ura
Szerintem nem kell magyaráznom, miért :)
Benedek István: Aranyketrec - Egy elmeosztály élete
Ezt most olvasom, egészen tetszik, érdekes a téma :)
Robert Merle: Malevil
Szerintem alapmű, csak ajánlani tudom.
No, most Ti jöttök (jó lenne, ha tudnám, kik is olvassák ezt a blogot :)) és akinek szándékában áll írnia, az kommenteljen :) Vagy ne, és keressem meg :P
Meg hogy mennyit röhögtünk :D Gombostű :D Meg öhh, mi is volt... talán... áh, ehhez én kevés vagyok. Mármint a memóriám. Csak arra emlékszem, hogy potyogtak a nevetéstől a könnyeim :) Rég nevettem ilyen jót :) Megfigyeltem, hogy Ben alig szólt. Illetve egyáltalán nem emlékszem, hogy megszólalt volna. Mondjuk én se beszéltem sokat. De magamat már ismerem annyira, hogy tudjam, ilyen nagy (9) társaságban nem szoktam megszólalni. Inkább bölcsen (gyáván?) hallgatok. Meg azt érzem, hogy nagyon le vagyok maradva a kapcsolatok terén. A ki kivel van éppen kérdés sosem érdekelt, csak ha ez az alaptéma, akkor kicsit fura, hogy jé, tényleg ők? Meg hogy óh, hát, nem is tudtam. De persze mindezt csak gondolom. Meg a másik véglet, amikor a "régmúltról" (2004) beszélnek. De ez tényleg nem zavar :)
Ma meg megnézem a Macskafogó 2-t :) Csütörtökön meg még nem tudom :D Lehet, hogy pihenek :) Pénteken nem lesz sajna Synithos. Szóval valamit akkorra is ki kell találjak :D
----
Jah, Dorw blogján olvastam, hogy írjam le az elmúlt év 5 legjobb könyvét. Na, ha én arra emlékeznék, hogy pont tavaly mit olvastam, akkor jó lenne :D Sajnos, nem sokat olvastam, emlékeim szerint. Szóval ez az 5 sem biztos, hogy tavalyról van.
Jane Austen - Tartózkodó érzelem
Kedves kis könyvecske, kiszámítható a végkifejlet, ha ismeritek Jane Austen írásait :) Meg az volt nagy plusz, hogy pont akkor adták az m1-en, amikor én befejeztem a regényt :)
Vas Zoltán: 888 humoros aforizma
Ez azért, mert ez a könyvecske csempészett humort a napjaimba, amikor a kórházban feküdtem.
Itt vagyok bajban, mert erre a két könyvre emlékszem, amit biztosan tavaly olvastam. Inkább írok olyanokat, amiket szeretek :)
Tolkien: A Gyűrűk Ura
Szerintem nem kell magyaráznom, miért :)
Benedek István: Aranyketrec - Egy elmeosztály élete
Ezt most olvasom, egészen tetszik, érdekes a téma :)
Robert Merle: Malevil
Szerintem alapmű, csak ajánlani tudom.
No, most Ti jöttök (jó lenne, ha tudnám, kik is olvassák ezt a blogot :)) és akinek szándékában áll írnia, az kommenteljen :) Vagy ne, és keressem meg :P
hétfő, február 04, 2008
A teljes történet
Dani/Niel megengedte, hogy írjak itt róla, hát írok is.
Összefoglalom, hogy miket tett, mióta szakított velem szeptemberben.
A következő napokban még volt egy nap, amikor együtt voltunk. Másnap már nem. Valahogy nem volt jó. Aztán meg az e-mail-zuhatag, amikor egy kérdésre akart választ kapni, miszerint egy év múlva azért találkozhatnánk-e. Gondoltam ráér a válasz, de ő nem így gondolta, és minden elérhetőségemen arra kért, hogy válaszoljak már. Meg valótlanságokat állított, amiket utólag vallt be. Pl. azt, hogy már rég mást szeret... Aztán a következő héten volt még egy esemény, amiről máig nem tudom, hogy igaz-e vagy sem. Az évfolyamtársaim látták őt az előtt a terem előtt, ahol az órám kezdődött. De amint meglátta őket, elment. Ismerte az órarendemet, és arra gondoltam, velem akar találkozni. Mondjuk ezt kommentben megcáfolta. De ugyanitt megkért arra is, hogy ne írjak róla (Niel) többet, vmi személyiségi jogokra hivatkozva... És be is tartottam. Nem írtam meg, hogy felhívott, mikor a kórházban voltam, és kérésem ellenére meglátogatott. Kölcsönadott egy mp3 lejátszót, hallgathattam zenét. Aztán itthon is meglátogatott, visszaadtam a lejátszóját, és felajánlotta szolgálatait... Novemberben írtam egy bejegyzést, aminek hatására másnap reggel a kapun kilépve őt láttam meg... Mennyire örültem volna, ha ilyet akkor tesz, amikor még együtt voltunk. Most csak vmi szánalmat éreztem. Még egy-kétszer együtt ebédeltünk, és jó barátomnak gondoltam, de ő többet akart. Kaptam karácsonyi ajándékot, akkor láttam utoljára. Megmondtam neki, hogy semmi nem lehet ezek után kettőnk közt, és megintcsak megkértem, hogy ne keressen. Meg persze írt e-maileket ezek után, többször megígérve, hogy nem keres többet. És ha mégis megtette, én szóvá tettem ezt.
Január elején is csinált furcsaságot. Cue nevében írt bejegyzést, amit utólag, sms-ben avval magyarázott, hogy össze akart vele hozni. Miből gondolta, hogy egy ilyen álüzenet összehozhat bárkit bárkivel?
A mobilt nem vettem fel, ha keresett. A vonalason is hívott, megkérdezte mi van velem. Meg hogy neki nem megy annyira jól a társkeresés... Miután leraktam, bőgtem egy sort, és írtam egy mailt, amiben megkérem, hogy ne keressen többet, ahogy megígérte, nem esik jól, ha hallom a hangját, és ne is válaszoljon. De persze válaszolt, sms-ben. Nálam ezerszer szebb, kedvesebb, szeretőbb lányt talál majd, ne menjek kórusba, tanuljak meg énekelni és szeretni. Persze emiatt is sírtam. Aztán Nierielnek is írt sms-t, amiben megkéri, hogy adja át nekem az üzenetetét, hogy a túlvilágon majd találkozunk. Meg hogy ezek után ne merjem magam kereszténynek nevezni. Meg egyszer fel is hívta Nierielt, hogy nem jönne vele táncházba. Nieriel megemlítette, hogy van barátja, és Niel erre lerakta. Aztán az utolsó vizsgám előtti napon a vonalason hívott, és azt mondta, hogy itt van a kapunknál, szeretne beszélni velem, látni engem. Én megmondtam neki, hogy nem szeretnék találkozni vele. Elment. Aztán ma felhívott, megintcsak a vonalason. Elmondta, hogy szeret, és nem tud nélkülem élni. Most már nem sírtam, viszont rosszul lettem. Olyan hatással van rám ha felhív, mintha... nem is tudom mihez hasonlítani. Rossz. Úgy érzem, mintha energiát szívnának le rólam, fáradt leszek, reszketnek a lábaim, a kezem... Aztán írtam az előző bejegyzést. Az elejét ennek a hívásnak a hatása alatt írtam. Vmit írnom kellett, hogy lenyugodjak. De persze ebből nem az jött át, amit igazán gondoltam. Azt akartam leírni, hogy Niel hívott, és azt bizonygatja mennyire szeret engem, és hogy mi rosszat tett ő nekem, meg hogy mennyi terve van kettőnkkel, milyen szépek az emlékek, és nem tud nélkülem élni. Én meg csak hallgatom és szánom. Nincs közös jövőnk, a közös múltból nem fakad jövő, amiben mi szereplünk. Mást szeretek már. De azért megérezte, hogy róla akartam írni, mivel olvassa a blogomat (azt is megígérte egyszer, hogy nem olvassa többet...), majd felhívott. Mostmár félve veszem fel a telefont, hátha megint ő az. Azt mondta... nem is tudom már, mit mondott. Arra emlékszem, hogy milyen jó bejegyzés volt ez, hívott táncházba, és megengedte, hogy írjak róla. Hát éltem ezzel a lehetőséggel. És üzenek is neki, mert élő szóban talán nem érthető: NEM AKAROK TÖBBET HALLANI FELŐLED!
Nem értettél meg, pedig párszor leírtam, elmondtam, hogy nem akarlak látni többet, nem akarom, hogy keress, ne hívj se mobilon, se vonalason, ne írj sms-t, ne gyere a lakás elé, ne keress az egyetemen, ne írj mailt, levelet, legfőképp más nevében ne. Nincs bennem harag, ezt talán tudod. Egy nap volt, amikor ha meglátlak, arcul vágtalak volna. Miattad tapasztaltam meg, milyen a harag, a düh. És nem akarom, hogy újra felszítsd.
Új életet kell kezdened mással. Nehéz lesz, de hasznosabb, mint veszett fejsze nyele után kapkodni. Nálam nincs már semmi esélyed. Másnál még lehet. Csak türelem kell és kitartás. Sok sikert hozzá!
Véleményt ide ne írjatok. Tényleg ne.
Összefoglalom, hogy miket tett, mióta szakított velem szeptemberben.
A következő napokban még volt egy nap, amikor együtt voltunk. Másnap már nem. Valahogy nem volt jó. Aztán meg az e-mail-zuhatag, amikor egy kérdésre akart választ kapni, miszerint egy év múlva azért találkozhatnánk-e. Gondoltam ráér a válasz, de ő nem így gondolta, és minden elérhetőségemen arra kért, hogy válaszoljak már. Meg valótlanságokat állított, amiket utólag vallt be. Pl. azt, hogy már rég mást szeret... Aztán a következő héten volt még egy esemény, amiről máig nem tudom, hogy igaz-e vagy sem. Az évfolyamtársaim látták őt az előtt a terem előtt, ahol az órám kezdődött. De amint meglátta őket, elment. Ismerte az órarendemet, és arra gondoltam, velem akar találkozni. Mondjuk ezt kommentben megcáfolta. De ugyanitt megkért arra is, hogy ne írjak róla (Niel) többet, vmi személyiségi jogokra hivatkozva... És be is tartottam. Nem írtam meg, hogy felhívott, mikor a kórházban voltam, és kérésem ellenére meglátogatott. Kölcsönadott egy mp3 lejátszót, hallgathattam zenét. Aztán itthon is meglátogatott, visszaadtam a lejátszóját, és felajánlotta szolgálatait... Novemberben írtam egy bejegyzést, aminek hatására másnap reggel a kapun kilépve őt láttam meg... Mennyire örültem volna, ha ilyet akkor tesz, amikor még együtt voltunk. Most csak vmi szánalmat éreztem. Még egy-kétszer együtt ebédeltünk, és jó barátomnak gondoltam, de ő többet akart. Kaptam karácsonyi ajándékot, akkor láttam utoljára. Megmondtam neki, hogy semmi nem lehet ezek után kettőnk közt, és megintcsak megkértem, hogy ne keressen. Meg persze írt e-maileket ezek után, többször megígérve, hogy nem keres többet. És ha mégis megtette, én szóvá tettem ezt.
Január elején is csinált furcsaságot. Cue nevében írt bejegyzést, amit utólag, sms-ben avval magyarázott, hogy össze akart vele hozni. Miből gondolta, hogy egy ilyen álüzenet összehozhat bárkit bárkivel?
A mobilt nem vettem fel, ha keresett. A vonalason is hívott, megkérdezte mi van velem. Meg hogy neki nem megy annyira jól a társkeresés... Miután leraktam, bőgtem egy sort, és írtam egy mailt, amiben megkérem, hogy ne keressen többet, ahogy megígérte, nem esik jól, ha hallom a hangját, és ne is válaszoljon. De persze válaszolt, sms-ben. Nálam ezerszer szebb, kedvesebb, szeretőbb lányt talál majd, ne menjek kórusba, tanuljak meg énekelni és szeretni. Persze emiatt is sírtam. Aztán Nierielnek is írt sms-t, amiben megkéri, hogy adja át nekem az üzenetetét, hogy a túlvilágon majd találkozunk. Meg hogy ezek után ne merjem magam kereszténynek nevezni. Meg egyszer fel is hívta Nierielt, hogy nem jönne vele táncházba. Nieriel megemlítette, hogy van barátja, és Niel erre lerakta. Aztán az utolsó vizsgám előtti napon a vonalason hívott, és azt mondta, hogy itt van a kapunknál, szeretne beszélni velem, látni engem. Én megmondtam neki, hogy nem szeretnék találkozni vele. Elment. Aztán ma felhívott, megintcsak a vonalason. Elmondta, hogy szeret, és nem tud nélkülem élni. Most már nem sírtam, viszont rosszul lettem. Olyan hatással van rám ha felhív, mintha... nem is tudom mihez hasonlítani. Rossz. Úgy érzem, mintha energiát szívnának le rólam, fáradt leszek, reszketnek a lábaim, a kezem... Aztán írtam az előző bejegyzést. Az elejét ennek a hívásnak a hatása alatt írtam. Vmit írnom kellett, hogy lenyugodjak. De persze ebből nem az jött át, amit igazán gondoltam. Azt akartam leírni, hogy Niel hívott, és azt bizonygatja mennyire szeret engem, és hogy mi rosszat tett ő nekem, meg hogy mennyi terve van kettőnkkel, milyen szépek az emlékek, és nem tud nélkülem élni. Én meg csak hallgatom és szánom. Nincs közös jövőnk, a közös múltból nem fakad jövő, amiben mi szereplünk. Mást szeretek már. De azért megérezte, hogy róla akartam írni, mivel olvassa a blogomat (azt is megígérte egyszer, hogy nem olvassa többet...), majd felhívott. Mostmár félve veszem fel a telefont, hátha megint ő az. Azt mondta... nem is tudom már, mit mondott. Arra emlékszem, hogy milyen jó bejegyzés volt ez, hívott táncházba, és megengedte, hogy írjak róla. Hát éltem ezzel a lehetőséggel. És üzenek is neki, mert élő szóban talán nem érthető: NEM AKAROK TÖBBET HALLANI FELŐLED!
Nem értettél meg, pedig párszor leírtam, elmondtam, hogy nem akarlak látni többet, nem akarom, hogy keress, ne hívj se mobilon, se vonalason, ne írj sms-t, ne gyere a lakás elé, ne keress az egyetemen, ne írj mailt, levelet, legfőképp más nevében ne. Nincs bennem harag, ezt talán tudod. Egy nap volt, amikor ha meglátlak, arcul vágtalak volna. Miattad tapasztaltam meg, milyen a harag, a düh. És nem akarom, hogy újra felszítsd.
Új életet kell kezdened mással. Nehéz lesz, de hasznosabb, mint veszett fejsze nyele után kapkodni. Nálam nincs már semmi esélyed. Másnál még lehet. Csak türelem kell és kitartás. Sok sikert hozzá!
Véleményt ide ne írjatok. Tényleg ne.
Csak úgy
Hogy lehet egy embert megváltoztatni? Hogy lehet bármit elérni nála, amit ő nem akar? Sehogy. Csak sajnálni lehet. Vagy várni, hátha rájön magától, hogy az, ami most ő, az lehet jobb. Csak változni kell. És csak saját magadat tudod megváltoztatni, másnak csak tanácsot tudsz adni, vagy ráébreszteni a hiányosságaira. És ha meg is változik, lehet, hogy nem a jó irányba. De erre is rájön idővel. Vagy leél egy életet így. Addig, amí nem jön még valaki, aki úgy mondja meg neki az igazat, hogy azt elhiszi, észreveszi, és foglakozik vele. És immár a jó irányba változik. És talán boldogan él tovább. Vagy nem, de jobbként. És talán a lelke nem a rossz helyre kerül. Bár nem biztos, hogy mindez a lelkére hatással van. Inkább másokra. A másokkal való kapcsolatára...
----
Volt már, hogy elképzeltetétek egy közeli ismerősötöket színként? Érdemes kipróbálni. Este, amikor már minden csendes, és épp készülsz elaludni, akkor lehetsz erre fogékony. Az álom és ébrenlét határán kerülsz olyan állapotba, amikor ilyen gondolatok szabadon szárnyalhatnak, és megláthatod a színeket. Anyám mélylila, Apám barna, Öcsém világoskék, Nieriel élénkzöld. Én állítólag sárga vagyok. Szerintetek?
----
Tegnap voltam teaházas talin, jó volt :) Mondjuk teát nem ittam, ettem viszont almás fahéjas sütit :) Az a kedvencem :) Meg beszélgettünk erről-arról, MTT meg minden :D
Ez a hetem elég jónak ígérkezik. Ma Sólyomfi Nagy Zoltán "koncertre" megyek. Holnap meg Artemiszhoz :) Végre megnézhetem a kis édeseit :D
----
"Ha a hétköznapok gondjai behálózták is az életed, ha nincs már lehetőséged, hogy a körülményeiden változtass, mégsem vagy fogoly. A lelked szabad, - s a lázító kényszeren túllépve - hatalmadban áll önként is elfogadni, amit a sors adott. Nincs olyan börtön, amelyből lelked az égig ne érne." Simon András: Életed üzenet
----
Volt már, hogy elképzeltetétek egy közeli ismerősötöket színként? Érdemes kipróbálni. Este, amikor már minden csendes, és épp készülsz elaludni, akkor lehetsz erre fogékony. Az álom és ébrenlét határán kerülsz olyan állapotba, amikor ilyen gondolatok szabadon szárnyalhatnak, és megláthatod a színeket. Anyám mélylila, Apám barna, Öcsém világoskék, Nieriel élénkzöld. Én állítólag sárga vagyok. Szerintetek?
----
Tegnap voltam teaházas talin, jó volt :) Mondjuk teát nem ittam, ettem viszont almás fahéjas sütit :) Az a kedvencem :) Meg beszélgettünk erről-arról, MTT meg minden :D
Ez a hetem elég jónak ígérkezik. Ma Sólyomfi Nagy Zoltán "koncertre" megyek. Holnap meg Artemiszhoz :) Végre megnézhetem a kis édeseit :D
----
"Ha a hétköznapok gondjai behálózták is az életed, ha nincs már lehetőséged, hogy a körülményeiden változtass, mégsem vagy fogoly. A lelked szabad, - s a lázító kényszeren túllépve - hatalmadban áll önként is elfogadni, amit a sors adott. Nincs olyan börtön, amelyből lelked az égig ne érne." Simon András: Életed üzenet
szombat, február 02, 2008
Egy vers
Csak épp eszembe jutott erről a képről.
ADY ENDRE: ÚJ VIZEKEN JÁROK
Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse,
Röhögjenek a részeg evezősre.
Röpülj, hajóm,
Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse.
Szállani, szállani, szállani egyre,
Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre,
Röpülj, hajóm,
Szállani, szállani, szállani egyre.
Új horizonok libegnek elébed,
Minden percben új, félelmes az Élet,
Röpülj, hajóm,
Új horizonok libegnek elébed.
Nem kellenek a megálmodott álmok,
Új kínok, titkok, vágyak vizén járok,
Röpülj, hajóm,
Nem kellenek a megálmodott álmok.
Én nem leszek a szürkék hegedőse,
Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze:
Röpülj, hajóm,
Én nem leszek a szürkék hegedőse.
péntek, február 01, 2008
Vége...
Nah igen, szerintem ez volt életem leghosszabb vizsgaidőszaka. Nem emlékszem, hogy a többit is ennyire megsínylettem volna... Pedig még csak nem is volt jó idő odakint, hogy csábítson.
Az utolsó vizsgáról már tegnap letettem, nem tudtam rá felkészülni. Közbejött ez-az, a végére hagytam stb... Végül 8-ból 2 vizsgám nem lett meg (a ki nem állhatott szerves meg a mai "kaszt" becenéven futó tárgy). De nem oly rossz az átlagom... viszont következő félévben előreláthatólag 10 vizsgám lesz + 1 szigorlat :D Ajvé, és még jóidő is lesz a vizsgaidőszakban :) Hogy fogom én azt abszolválni? :)
Mindegy, most 1 hét pihi, illetve elmászkálás :D Minden napra tervezek vmit, mert most akarom bepótolni az elmúlt 2 hónapot. Kori, film, séta, miegyebek :) És még a nap is süt :) Juhú :)
Az utolsó vizsgáról már tegnap letettem, nem tudtam rá felkészülni. Közbejött ez-az, a végére hagytam stb... Végül 8-ból 2 vizsgám nem lett meg (a ki nem állhatott szerves meg a mai "kaszt" becenéven futó tárgy). De nem oly rossz az átlagom... viszont következő félévben előreláthatólag 10 vizsgám lesz + 1 szigorlat :D Ajvé, és még jóidő is lesz a vizsgaidőszakban :) Hogy fogom én azt abszolválni? :)
Mindegy, most 1 hét pihi, illetve elmászkálás :D Minden napra tervezek vmit, mert most akarom bepótolni az elmúlt 2 hónapot. Kori, film, séta, miegyebek :) És még a nap is süt :) Juhú :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
