Nah ja, már a hét elején elment e kedvem a héttől, pedig nem is lesz olyan borzasztó :) Pl. egy darab zh sem lesz, eggyel kevesebb a laborom... Na, nem baj, jó ez így. Hosszú hétvégém volt, mert a pénteket megkaptuk szünetnek a TDK miatt.
Na, meg csütörtökön írtam egy javító zh-t, amin fél pontot sikerült javítanom :)
De előtte még írtam egy rakat vers-csonkot, íme:
Az ágakon õsz didereg
Arannyá sárgultak a levelek
Hófehér törzsû fák alatt
Megállt egy futó pillanat
-
Szél búgott a napsütésben
Harmat csillant a fényben
Vihar támadt hirtelen
Levelek szálltak szertelen
-
A fák siratták pompás ruhájukat
De a tél nem szán meg másokat
Színtelenné sorvasztja a zöldet
Csupasszá tesz minden földet
-
Hova száll, hova száll a szerelem?
Miért kell még mindig õ nekem?
Mint levelet az õszi szél
Elfújta szívébõl szerelmét
Itt áll a fákra írva:
Õsszel hullj a sírba
Ne várd, míg eljõ a tél
Õ borzasztóbb mesét mesél
-
Színre szín a napfényben
Levél és por szállt a szélben
Bordó és rõt, barna és zöld
Sárgába aranyt ölt
Az õszi piktor - színecsettel a kezében
Egyik szeme sír, a másik nevet örömében,
Hisz a színek elfogynak palettájáról,
De ez a pillanat csak õróla szól.
A világot ezerszínbe,
A lelkeket kesergésre
Varázsolja, változtatja
-
Béke már, legyen végre már
Vége a bosszúnak, háborúnak.
Békében szívre szív, lélekre lélek
Könnyebben rátalál
Gondold meg azt, mit ma tenni fogsz
Hisz a holnap már csak egyszer jönel.
Hogyha nem lesz több, mit teszel?
Örökre bánkódni fogsz.
-
Szívének az ember
nem parancsolhat
Ésszel fel nem érheti,
a szív mért is oly csalfatag
-
Merre mentek vadludak?
Mi az, mi szívetek máshová vonja?
Veletek tartanék, de nincs szárnyam...
Földhözszögezett madár ebben a világban.
Szállna már veletek
szívem, az ostoba
Nem tudja, hogy nektek
más szelek fújdosnak.
-
Lesz-e még? Lesz-e béke még?
Mint az ég, olyan végtelen és kék
Vagy a tenger, ha lecsendesült a vihar,
s megnyugodott minden, mit felkavart.
-
Arany lomb alatt és arany lomb felett
Fehér törzsek vesznek körbe
-
Tarka fény.
Õszi szél.
Napra kél
már a táj.
Bár a tél
messze még,
hideget
hoz a szél.
Nézd, az ég
kékül még,
távolról
közelít
hófehér
felhõív.
- Hova száll,
hova száll
az a sok
szép madár?
- Messze vár
minket már
az új nyár.
---------------------
Mára ez is sok, ennyi elég is. Ajtó becsuk.
hétfő, november 20, 2006
csütörtök, november 16, 2006
Csütörtöki csücsök
Jobban is lehetnék, de voltam már rosszabbul is, szóval minél előbb haza szeretnék menni. Ezt mondjuk némileg akadályozza a 6-kor kezdődő zh, de ez csak egy javítő, akér ki is lehetne hagyni, de hát megígértem, hogy ngyon jól fogok tanulni, szóval el fogok menni rá.
Kedden és szerdán együtt ebédeltem Niellel. Kedden semmi különös nem történt, júl elbeszélgettünk. Szerdán viszont... na, jó, akit érdekel, annak szóban elmondom, most nincs kedvem... Fáradt vagyok.
Kedden és szerdán együtt ebédeltem Niellel. Kedden semmi különös nem történt, júl elbeszélgettünk. Szerdán viszont... na, jó, akit érdekel, annak szóban elmondom, most nincs kedvem... Fáradt vagyok.
vasárnap, november 12, 2006
Pénteki bejegyzés:
vége. véget ért. nincs tovább. elmúlt, de nem úgy, mintha nem is lett volna. nem hittem el,mikor mondta, azt hittem, viccel, csak egy rossz tréfa az egész... de nem. "már nem szeretlek..." képtelen vagyok bármire is, itthon nyüszítek sírás közben, mintha csak állat lennék. próbáltam jó képet vágni az egészhez, hizsen rögtön mondta, hogy maradjunk barátok, amit én szívesen el is fogadtam, ennyi legalább maradjon. de ha ránézek...... nem úgy nézek rá, mint egy barátra, mint pl. P.-re, hanem még mindig úgy, mint a szerelmemre. ma már nem csókolhattam meg. nem láthattam mosolyát, nem simíthattam végig arcán, csak egyetlenegyszer, de azután is rögtön sírni kezdtem. A villamoson ő is könnyezett. azt már nem tudom miért talán majd egyszer kiderül. mint ahogy az is, hogy miért is múlt el a szerelme. mert annyit mondott, hogy azért nem szeret már, mert volt néhány olyan tettem, ami meglepte őt vagy még azt is mondta sokszori könyörgésem után mert nem akarta elmondani hogy miért is nehogy megbántson - hogy nem voltam elég nőies. ebben valószínűleg igaza van sosem voltam igazán nőies de mellette nőnek éreztem magam de most megint lány vagyok. összetörtem egy kicsit. legalábbis ma, de holnapra már jobban leszek. Mintha csak egy betegség lenne, amiből ki lehet gyógyulni...... végig könnyeztem hazafele menet, eszembe jutottak az emlékek. visszaadta az emlékkönyvemet úgy hogy nem írt bele. amikor odaadtam neki megkérdezte, hogy ezt nem akkor szokás amikor vkitől elbúcsúzunk.... már akkor is érezte a véget, csak én nem. azt hittem, hogy pl. amikor tervezgettük, mit akarunk csinálni hétvégén, és ő lebeszélt arról, hogy a kórus törökbálinti fellépésére menjünk szombaton, csak valami meglepetést akart arra napra, egy mozit vagy egy tudomisénmit. de nem, nem ez volt, nem akart már velem úgy találkozni. nem is tudom mi a legrosszabb. nem lesz kihez odabújnom, nincs meg a támasz, nem fog órák után rám várni... vagy az, hogy látnom kell őt, és úgy látom őt, mintha a szerelmem lenne, holott ő már nem az, nem tartja annak magát... mindenről ő jutott eszembe, és ez most sincs másként. az életem része volt, ahogyan a nap kel fel minden nap, úgy volt biztos, hogy aznap is láthatom.
úgy beszéltük meg, hogy tegnap nem találkozunk, mert nem volt kórus és én meg zht írtam azidőben, de felhívott, hogy értem jön. nagyon hálás voltam érte, de ma már látom - meg mondta is -, hogy akkor akarta elmondani, amit ma...
----------------------------------------
hazafele adtam 400 forintot egy lánynak, aki az örsön állt, táblával a kezében, melyen az állt, hogy rákos a gyermeke és kéri, hogy adakozzanak. már jó párszor láttam, és el is döntöttem, hogy ha lesz nálam épp pénz, adok neki. párszor elfelejtettem, de most eszembe jutott, és ha már velem nem történt ma túl sok jó, neki azért egy kicsit segíthessek.
-----------------
a hétvégére szervezek egy találkozót a 3 gráciának: Lantasírielnek, Nierielnek és jómagamnak. sok megbeszélnivalónk akad...
Nah, jobban vagyok, csak még biztos sokszor elsírom majd magam. Most még nem nagyon akarok találkozni vele, bár Ő a mai elköszönésünk után - két puszi a két orcájára - még visszahúzott, hogy akkor hétfőn mikor is találkozunk. Én akkor már persze zokogtam, de azért megembereltem magam, és gyorsan leráztam valami olyannal, hogy akkor találkozunk a ZAKon, amit már a kórussal megbeszéltünk...
---------------------
Vasárnapi bejegyzés:
Épp amikor a pénteki bejegyzést írtam, Anyum hazajött, és gyorsan abbahagytam, aztán rábeszélt, hogy menjek át Nierielhez. Átmentem, és nagyon jól esett, jókedvűen jöttem el Tőle, nagy szükségem volt a szavaira, bár csalóka reményt ébresztettek bennem, de a szerelemben pesszimista vagyok... Csak annak örülök, hogy nem én küldtem el Őt, mint eddig, és nem én okoztam Neki csalódást vagy bút...
A találkozó nem jött össze, mert Nierielnek tanulnia kellett, Lantasíriel meg nem jelentkezett. De majdcsak összejön.
A hétvégén elég sokszor eszembe jutott. Most épp ezt hallgatom, és rájöttem, mennyire idevág: "Utolsó érintés" az Adagio előadásában. Most meg az Elfelejtett dal.
Na meg Crystal (?) " őt látom a fában, a fűben, egy eldobott kőben, egy szívben, egy dalban, mondd, miért kell, hogy halljam..." Szóval mindenről Ő jut eszembe. De nem sírok. Talán már nem is vagyok belé szerelmes. Ezt így most nem érzem. Majd lesz más. Lehet egyedül is szép a világ.
"Ne szomorodj el soha, hisz az élet egy csoda, s mindig lesz egy jó barát ki végig melletted áll." Köszönöm, Nieriel!
vége. véget ért. nincs tovább. elmúlt, de nem úgy, mintha nem is lett volna. nem hittem el,mikor mondta, azt hittem, viccel, csak egy rossz tréfa az egész... de nem. "már nem szeretlek..." képtelen vagyok bármire is, itthon nyüszítek sírás közben, mintha csak állat lennék. próbáltam jó képet vágni az egészhez, hizsen rögtön mondta, hogy maradjunk barátok, amit én szívesen el is fogadtam, ennyi legalább maradjon. de ha ránézek...... nem úgy nézek rá, mint egy barátra, mint pl. P.-re, hanem még mindig úgy, mint a szerelmemre. ma már nem csókolhattam meg. nem láthattam mosolyát, nem simíthattam végig arcán, csak egyetlenegyszer, de azután is rögtön sírni kezdtem. A villamoson ő is könnyezett. azt már nem tudom miért talán majd egyszer kiderül. mint ahogy az is, hogy miért is múlt el a szerelme. mert annyit mondott, hogy azért nem szeret már, mert volt néhány olyan tettem, ami meglepte őt vagy még azt is mondta sokszori könyörgésem után mert nem akarta elmondani hogy miért is nehogy megbántson - hogy nem voltam elég nőies. ebben valószínűleg igaza van sosem voltam igazán nőies de mellette nőnek éreztem magam de most megint lány vagyok. összetörtem egy kicsit. legalábbis ma, de holnapra már jobban leszek. Mintha csak egy betegség lenne, amiből ki lehet gyógyulni...... végig könnyeztem hazafele menet, eszembe jutottak az emlékek. visszaadta az emlékkönyvemet úgy hogy nem írt bele. amikor odaadtam neki megkérdezte, hogy ezt nem akkor szokás amikor vkitől elbúcsúzunk.... már akkor is érezte a véget, csak én nem. azt hittem, hogy pl. amikor tervezgettük, mit akarunk csinálni hétvégén, és ő lebeszélt arról, hogy a kórus törökbálinti fellépésére menjünk szombaton, csak valami meglepetést akart arra napra, egy mozit vagy egy tudomisénmit. de nem, nem ez volt, nem akart már velem úgy találkozni. nem is tudom mi a legrosszabb. nem lesz kihez odabújnom, nincs meg a támasz, nem fog órák után rám várni... vagy az, hogy látnom kell őt, és úgy látom őt, mintha a szerelmem lenne, holott ő már nem az, nem tartja annak magát... mindenről ő jutott eszembe, és ez most sincs másként. az életem része volt, ahogyan a nap kel fel minden nap, úgy volt biztos, hogy aznap is láthatom.
úgy beszéltük meg, hogy tegnap nem találkozunk, mert nem volt kórus és én meg zht írtam azidőben, de felhívott, hogy értem jön. nagyon hálás voltam érte, de ma már látom - meg mondta is -, hogy akkor akarta elmondani, amit ma...
----------------------------------------
hazafele adtam 400 forintot egy lánynak, aki az örsön állt, táblával a kezében, melyen az állt, hogy rákos a gyermeke és kéri, hogy adakozzanak. már jó párszor láttam, és el is döntöttem, hogy ha lesz nálam épp pénz, adok neki. párszor elfelejtettem, de most eszembe jutott, és ha már velem nem történt ma túl sok jó, neki azért egy kicsit segíthessek.
-----------------
a hétvégére szervezek egy találkozót a 3 gráciának: Lantasírielnek, Nierielnek és jómagamnak. sok megbeszélnivalónk akad...
Nah, jobban vagyok, csak még biztos sokszor elsírom majd magam. Most még nem nagyon akarok találkozni vele, bár Ő a mai elköszönésünk után - két puszi a két orcájára - még visszahúzott, hogy akkor hétfőn mikor is találkozunk. Én akkor már persze zokogtam, de azért megembereltem magam, és gyorsan leráztam valami olyannal, hogy akkor találkozunk a ZAKon, amit már a kórussal megbeszéltünk...
---------------------
Vasárnapi bejegyzés:
Épp amikor a pénteki bejegyzést írtam, Anyum hazajött, és gyorsan abbahagytam, aztán rábeszélt, hogy menjek át Nierielhez. Átmentem, és nagyon jól esett, jókedvűen jöttem el Tőle, nagy szükségem volt a szavaira, bár csalóka reményt ébresztettek bennem, de a szerelemben pesszimista vagyok... Csak annak örülök, hogy nem én küldtem el Őt, mint eddig, és nem én okoztam Neki csalódást vagy bút...
A találkozó nem jött össze, mert Nierielnek tanulnia kellett, Lantasíriel meg nem jelentkezett. De majdcsak összejön.
A hétvégén elég sokszor eszembe jutott. Most épp ezt hallgatom, és rájöttem, mennyire idevág: "Utolsó érintés" az Adagio előadásában. Most meg az Elfelejtett dal.
Na meg Crystal (?) " őt látom a fában, a fűben, egy eldobott kőben, egy szívben, egy dalban, mondd, miért kell, hogy halljam..." Szóval mindenről Ő jut eszembe. De nem sírok. Talán már nem is vagyok belé szerelmes. Ezt így most nem érzem. Majd lesz más. Lehet egyedül is szép a világ.
"Ne szomorodj el soha, hisz az élet egy csoda, s mindig lesz egy jó barát ki végig melletted áll." Köszönöm, Nieriel!
hétfő, november 06, 2006
Hétfő
A cipőből csizma lett, ami nagyon kényelmes és tetszik is.
Pénteken csodálatos volt, Niel főzte a vacsit :) Szombaton pihiztem, azaz megnéztem Anyuval Az Operaház Fantomját és este még a GyU-ba is belenéztem.
Vasárnap meg volt a fellépés, amin nagy sikerünk volt. Egy csomó ismerős eljött, akik nem jeleztek vissza, és egy olyat sem láttam, aki visszajelzett :) Tehát ott volt természetesen Anyukám (meg Niel családja) és az MTT,s küldöttség: Ar., An., K., Sz. és legnagyobb meglepetésemre egy kis virággal M. volt csapattársam :) Hajrá Zöld Sirály :) Köszönöm nekik, hogy eljöttek. Legközelebb 11-én szombaton leszünk Törökbálinton a Sportcsarnokban. Remélem, oda is eljönnek páran...
Pénteken csodálatos volt, Niel főzte a vacsit :) Szombaton pihiztem, azaz megnéztem Anyuval Az Operaház Fantomját és este még a GyU-ba is belenéztem.
Vasárnap meg volt a fellépés, amin nagy sikerünk volt. Egy csomó ismerős eljött, akik nem jeleztek vissza, és egy olyat sem láttam, aki visszajelzett :) Tehát ott volt természetesen Anyukám (meg Niel családja) és az MTT,s küldöttség: Ar., An., K., Sz. és legnagyobb meglepetésemre egy kis virággal M. volt csapattársam :) Hajrá Zöld Sirály :) Köszönöm nekik, hogy eljöttek. Legközelebb 11-én szombaton leszünk Törökbálinton a Sportcsarnokban. Remélem, oda is eljönnek páran...
szerda, október 25, 2006
Szerda szépen...
Hát, mi is történt...
Na, a cipő még nincs meg ,de van már elképzelésem róla, meg egy konkrét jelölt is, csak Anyumnak még megmutatom.
A kirándulás nagyon jól sikerült! Királyrétről fölcaplattunk a Foltán-keresztig, napoztunk, visszaértünk Királyrétre és egy jót ebédeltünk a Trófeásban :)
Nagyon kifáradtam, szóval vasárnap nem mentem kirándulni a családdal, hanem otthon maradtam, hajat vágtam meg tanultam :)
A hétfő gyorsan eltelt, aztán a kedd is, és már ma van :)
Gyorsan telik az idő, még fel sem ocsúdtam az évkezdésből, máris itt van a vizsgaidőszak... Na, mindegy, még nem festem az ördögöt a falra :)
Na, a cipő még nincs meg ,de van már elképzelésem róla, meg egy konkrét jelölt is, csak Anyumnak még megmutatom.
A kirándulás nagyon jól sikerült! Királyrétről fölcaplattunk a Foltán-keresztig, napoztunk, visszaértünk Királyrétre és egy jót ebédeltünk a Trófeásban :)
Nagyon kifáradtam, szóval vasárnap nem mentem kirándulni a családdal, hanem otthon maradtam, hajat vágtam meg tanultam :)
A hétfő gyorsan eltelt, aztán a kedd is, és már ma van :)
Gyorsan telik az idő, még fel sem ocsúdtam az évkezdésből, máris itt van a vizsgaidőszak... Na, mindegy, még nem festem az ördögöt a falra :)
péntek, október 20, 2006
Pompás péntek
Legalábbis annak néz ki. Megyek Niellel cipőt nézni, Ő ajánlotta fel, hogy elvisz pár boltba :) Na meg a hétvége is jónak igérkezik, csak legyen szép idő, mert megyünk kirándulni. Szombaton Niellel, vasárnap meg a családdal és Nieriellel :) De most rohanok fizkém laborra...
Addig egy szép kép:
Le melin Niel!
Addig egy szép kép:
Le melin Niel!
szerda, október 18, 2006
Szuper szerda
Ma teljesen jó napom volt. Találkoztam persze Niellel, ez mindig boldogsággal tölt el. A hétvégén csak az tartotta bennem a lelket, hogy tudtam, hétfőn láthatom.
Ma még találkoztam végre P.-lel is. Leültünk a Csokizóba, meg elmentünk fülhallgatót venni, miközben teljesen jól elbeszélgettünk, olyanakról is, amikről csak kevesekkel tudok beszélgetni. Nagyon jól esett látni, hogy jól van, jól érzi magát. Remélem, tényleg jól érezte magát velem. Aztán este meg hirtelen megjelen Nieriel, és egy keveset elbeszélgettünk. Kiderült, hogy a szombatra tervezett kirándulásra nem tud jönni, ezért megint csak ketten megyünk kirándulni Niellel a Királyrétre :)
Ma még találkoztam végre P.-lel is. Leültünk a Csokizóba, meg elmentünk fülhallgatót venni, miközben teljesen jól elbeszélgettünk, olyanakról is, amikről csak kevesekkel tudok beszélgetni. Nagyon jól esett látni, hogy jól van, jól érzi magát. Remélem, tényleg jól érezte magát velem. Aztán este meg hirtelen megjelen Nieriel, és egy keveset elbeszélgettünk. Kiderült, hogy a szombatra tervezett kirándulásra nem tud jönni, ezért megint csak ketten megyünk kirándulni Niellel a Királyrétre :)
szerda, október 11, 2006
"Szörcsölős" szerda
Igen, igen, már 1 órája bújom a netet, mert mobiltelefont szeretnék venni, lehetőleg minél olcsóbban, minél egyszerűbbet, 20-as kártyás számhoz. Nagyon remélem, hogy találok vmit, bár a vodkafonnál láttam egész olcsó készülékeket is, csak nem szeretnék szolgáltatót váltani. Ramélem, lesz valami :)
hétfő, október 09, 2006
Bolondságok - hülye hétfő
Kezdve azzal, hogy immár másodszorra felejtettem el találkozni az egyik tanárommal. Kész őrültnek éreztem magam. Hétfőn van a fizika laborom. Előző héten zh-t írtam, miután Niellel találkoztam, és teljesen elfelejtettem a másik találkozót. Ma meg az első laboralkalom után a vegyésztársaimmal mentem ebédelni és egészen kiment a fejemből a megbeszélt alkalom. Kész hülyének éreztem magam. De ma msn-en megbeszéltük, hogy utcsi alkalom szerdán 15 órától az Ch-ban az áltkém laborban. Ide is felírom, emrt ezen múlik 2 kreditem, és én nem hagyom magam! Ráadásul Niel sem jöhetett értem, mert megfázott - valószínűleg én fertőztem meg szegényt - és inkább hazament. Legközelebb szerdán találkozunk. De addig is él szívemben a hétvége emléke, ismét Verőcén voltunk. ("Nem szedünk inkább diót?" :DDD) Csodás időnk volt, elsétáltunk Kismarosra, aztán meg almát és diót szedtünk, jól elvoltunk. Bár pénteken nem mentünk táncolni, amit kicsit bánok, de így legalább még aránylag időben értünk ki az 1 órás vonatkésést nem számítva... Visszafele meg alig fértünk fel a vonatr. Áldatlan állapotok vannak, de mit panaszkodjak? Csak hétvégén és csak néha megyek MÁVval, másoknak meg ez a mindennapok része, kétszer is. Én meg csak a 61E-vel "büszkélkedhetek" (20perces úton 55 perces negatív csúccsal), na meg a kettes metró felújításával, jah, és hogy ki ne hagyjam, a 49-es villamos majdani leállására (a 47-es már nem közlekedik a 4-es metró építése miatt), amikoris lezárják a Szabadság hidat. De nem panaszkodom, mert van egy szerető szerelmem, tehát boldog vagyok :)
Remélem, a holnapi nap jobb lesz. Bár Niel nélkül...
Jah, ma terveztem találkát P-lel is, de meghíúsult a rossz kedélyállapotom miatt, sírtam is egy keveset. Majd jövő hétfőn összehozom. Esetleg hétvégén. Nagyon vágyom már látni - többek között is - Őt. Na, megyek. Aki még itt van, annak csillagos éjszakát és szép álmokat!
Remélem, a holnapi nap jobb lesz. Bár Niel nélkül...
Jah, ma terveztem találkát P-lel is, de meghíúsult a rossz kedélyállapotom miatt, sírtam is egy keveset. Majd jövő hétfőn összehozom. Esetleg hétvégén. Nagyon vágyom már látni - többek között is - Őt. Na, megyek. Aki még itt van, annak csillagos éjszakát és szép álmokat!
kedd, október 03, 2006
Keddecskén
Az előző hétvégém csodálatos volt!
Kezdődött azzal, hogy pénteken Niel meglepett egy mozival. A Szindbádban néztük meg a Tigris a hóban cimű Benigni filmet, és nagyon tetszett. Másnap meg jött hozzánk Niel, és együtt elmentünk a közeli usziba, aztán meg bicikliztünk, majd sétáltunk egy kicsit, aztán ebédeltünk - Anyu nagyon finomat sütött-főzött :) Majd egy Game of Life társassal fejeztük be a napot. Csodásan éreztem magam :)
A vasárnap a tanulásé volt, mert hétfőn zh-ztam fizikából, ami nem is lett olyan rossz.
Mostanában olyan furákat álmodok. Azt álmodom, hogy nem Niellel, hanem például P.-lel vagyok együtt, vagy teljesen ismeretlen srácok az álombéli szerelmeim. Reggel meg úgy érzem, mintha "megcsaltam" volna Nielt...
Remélem, nem álmodom többet ilyeneket...
Kezdődött azzal, hogy pénteken Niel meglepett egy mozival. A Szindbádban néztük meg a Tigris a hóban cimű Benigni filmet, és nagyon tetszett. Másnap meg jött hozzánk Niel, és együtt elmentünk a közeli usziba, aztán meg bicikliztünk, majd sétáltunk egy kicsit, aztán ebédeltünk - Anyu nagyon finomat sütött-főzött :) Majd egy Game of Life társassal fejeztük be a napot. Csodásan éreztem magam :)
A vasárnap a tanulásé volt, mert hétfőn zh-ztam fizikából, ami nem is lett olyan rossz.
Mostanában olyan furákat álmodok. Azt álmodom, hogy nem Niellel, hanem például P.-lel vagyok együtt, vagy teljesen ismeretlen srácok az álombéli szerelmeim. Reggel meg úgy érzem, mintha "megcsaltam" volna Nielt...
Remélem, nem álmodom többet ilyeneket...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
